101593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony szénhidrogéneknek, különösen folyékony tüzelőanyagoknak szilárdakból való előállítására

Megjelent 193Q. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101593. szám. — Il/a. osztály. Eljárás folyékony szénhidrogéneknek, különösen folyékony tüzelőanyagoknak szilárdakból való előállítására. Physical Chemistry Research Co. cég' Wilmington. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 3-ika. Belgiumi elsőbbsége 1929. évi junius hó 4 ike. A találmány folyékony szénhidrogének előállítására, különösen pedig, de nem kizárólag, folyékony tüzelőanyagoknak szilárdakból való előállítására vonatkozik. 5 Célja főképen ilyen eljárások egyszerűsbítóse és gazdaságosabbá tétele. Lényege az, hogy a szilárd tüzelőanyag lepárlási gázait vízgázzal és hidrogénnel megfelelő hatóanyagok jelenlétében hozzuk össze. 10 A találmány az eljárás e főmozzanatától eltekintve egyéb rendszabályokból is áll, melyeket előnyösen egyidejűleg alkalmazunk és amelyekről alább részletesebben lesz szó. 15 Az eljárás második jellemzője, hogy hidrogénezhető testet hidrogén jelenlétében ibolyántúli sugarakból képezett nyaláb hatásának teszünk ki. Az eljárás további jellemzője, hogy k.a-20 talizátorként nikkelből, higanyból és ónból álló ötvözetet használunk, mely kén hatására nem változik meg, holott a kén csaknem pillanatok .alatt lerontja ,a hidrogenizálást, az eddigi ismeretek szerint elő-25 segítő katalizátorok hatékonyságát. A mellékelt rajz három ábrája a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas két berendezést vázlatosan, példaképen tünteti fel. A 30 3. ábra a 2. ábra 3—3 vonala szerinti metszet. Példaképen azt az esetet tárgyaljuk, amidőn kőszénből állítunk elő folyékony tüzelőanyagot. 35 A kezelendő kőszenet zárt edényben, előnyösen először alacsony (mintegy 500°), majd magas (mintegy 900°) hőmérsékleten lepároljuk, amikor is egyrészt félkokszot, másrészt oly gázt kapunk, mely hidrogént (H), metánt (CHa), szénoxidot (CO), 40 széndioxidot (COa), benzolt, toluolt, xilolt és nehéz szénhidrogéneket tartalmaz. Kokszot (előnyösen a kőszén lepárlásánál kapott félkokszot) generátorként működő tüzelőberendezésben, (melyet előnyö- í5 sen egyszersmind a lepárlásnál szükséges fűtésre is felhasználunk) elégetünk, mire a szokásos tisztátlanságokkal (CO2 és N2) kevert vízgáz f(CO+H2)n] keletkezik. Vízgőzt disszociációs hőmérséklete fölé, 50 pl. 800°-ra hevítünk, mire hidrogén (H) és oxigén (O) keletkezik. E hevítést célszerűen szintén .a már említett, generátorként működő tüzelőberendezésben végezzük. 55 Az említett három gázelegyet közös és előnyösen hevített edénybe vezetjük, melyet előnyösen a már említett tüzelőberendezés segítségével, pl. mintegy 600°-ra hevítünk. A keletkező gáztömeget az emlí- 60 tett rendszerben való áramlása alatt vagy után kellő ideig megfelelő hatóanyagok (pl. katalizátorok) hatásának és ezenfelül elektrosztatikus mező hatásának tesszük ki, melyet két elektróda között létesítünk. 65 Az elektródák között, pl. elektrosztatikus gép útján, nagy potenciálkülönbséget, pl. többször tízezer voltot hozunk létre. A különböző behatások alatt többek között az alábbi reakciók mennek végbe: 70 a vízgáz metánná alakul át: CO+(Ü2)n = CHj + H2O (vízgőz); a kőszéngáz szénoxidja ugyanilyen átalakuláson megy át.