101579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emberi, állati és növényi testek vagy testrészek konzerválására
Megjelent 1930. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI szabadalmi bíróság SZABADALMI LEIRAS 101579. szám. — XVIII/e. osztály. Eljárás emberi, állati és növényi testek vagy testrészek konzerválására. 1U részben Grünfeld Simon igazgató, 3 /8 részben Bachrach Arnold építészmérnök és 8 /8 részben dr. Rubányi A. Béla orvos Budapest, utóbbi kettő mint Litauszky András boncolómester, Gerhard Lajos hírlapíró és Pepp István kereskedő budapesti lakosok jog-utódjai. A bejelentés napja 1929. évi február hó 1-eje. A találmány emberi, állati és növényi testeik: vagy testrészek konzerválására vonatkozik és lényegét az teszi, hogy a konzerválandó tárgyat fenyőgyantának vagy 5 más kemény gyantának alkoholban való oldatával kezeljük. Alkoholt már használtak a konzerválandó testek előkezelésére, nevezetesen víztelenítésére, a találmánynak egyik 10 nagy előnye azonban éppen abban rejlik, hogy a víztelenítés műveletével egyben megy végbe a voltaképpeni konzerváló művelet is. Ez lehetővé teszi, hogy a találmányt tevő eljárással pl. felnőtt ember löhullájának tartós konzerválása kb. 48 óra alatt elvégezhető. Tiszta alkohol helyett denaturált szesz is megfelel, sőt néhány kísérletben még hatásosabbnak mutatkozott, amit talán 20 piridin-tartalmának lehet tulajdonítani. Emberi, állati és friss növényi testek vagy testrészek, tehát jelentékeny víztartalmú tárgyak kezelésére legalkalmasabbnak bizonyult 100 liter alkoholban 25 kg 25 jól tisztított fenyőgyantát tartalmazó oldat. Ennyi fenyőgyanta minden további nélkül oldódik alkoholban. Száraz növényi anyagok, pl. előzetesen szárított vagy víztartalmától más módon megfosztott fa 80 konzerválására, minthogy érdemleges vízelvonásra nincs szükség, előnyösebb nagyobb gyantatartalmú oldatnak alkalmazása, mint pl. a hígabb oldatnak bepárologtatásával állíthatunk elő. A kezelés arra irányul, hogy a konzer- 35 válandó testnek nedvességtartalmát a konzerváló oldattal helyettesítsük és egyúttal oldattal töltsük meg a konzerváló test üregeit és lyukaesait is. Ez sok esetben, pl. friss növények, vékonybőrű kisebb ál- 40 latok, egyes emberi és állati szervek vagy testrészek, vékony fatárgyak konzerválásánál az oldatnak egyszerű fürdő alakjában való alkalmazásával is elérhető. Száraz fa konzerválására egy fürdő is ele- 45 gendő, célszerűen besűrített oldatból, ha azonban a fürdőbe helyezendő fatárgyak vastagsága jelentékeny, akkor a telítést az ismert módon nyomás alatt végezzük. Számottevő nedvességet tartalmazó anya- 50 gok konzerválásánál ellenben a fürdőt, mihelyt az oldat a kivont víztől bizonyos fokig vizessé vált, a kezelt tárgy víztartalmától függően egyszer vagy többször megújítjuk. 55 Emberi hullák esetén az egyszerű fürdő alkalmazása csak akkor elegendő, ha csak rövid időre, pl. a temetés idejéig való konzerválásról van szó. Tartós konzerválás céljából ember vagy nagyobb állat 60 hullájának a belsejébe is közvetlenül kell oldatot juttatnunk. Evégből pl. a következőkép járunk el: A testet a szegycsont (sternum) alsó végétől, embernél a Vénusz-dombig (mons 65 Veneris), állatnál a végbél tájékáig terjedő metszéssel megnyitjuk, ami lehetővé teszi, hogy a fürdőbe helyezés után az ol-
