101570. lajstromszámú szabadalom • Készülék takácscsomók készítésére, a fonalvégeket levágó késsel

Megjelent 1930. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101570. szám. — XIV/c. osztály. Készülék takácscsomók készítésére, a fonalvégeket levágó késsel. Raetz Guglielmo gyáros Cordenons. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 20-ika. Olaszországi elsőbbsége 1928. évi január hó 26-ika. Jelen találmány igen egyszerű, könnyű és célszerű (takarékos), mozgó részek nél­küli készülékre vonatkozik, mely lehetővé teszi, hogy két egymáshoz kötendő fonal 5 között igen rövid idő (kb. 5 másodperc) alatt takácscsomót készítsünk. A készülé­ket különösen akkor használhatjuk, ha kettőzőgépek, cérnázógépek, késellenőrző­gépek, motollák, csévézőgépek, fonálvető-10 gépek stb. elszakadt fonalait akarjuk ösz­szekötni. Ezen cél elérésére, már ismeretesek ugyan készülékek, de utóbbiak bonyolul­tak és nehézkesek, mozgó részekkel van-15 nak ellátva, miért is könnyen zavaroknak vannak kitéve ós ezenfelül beszerzésük oly költséges, hogy általános használatra nem jönnek figyelembe. A találmány szerinti készülék lényegi-20 leg négy (6, 7, 8, 9) tövisből áll, melyek nyitott gyűrűn vagy patkón vannak elrendezve. A gyűrűt, illetve patkót egyik végén nyitott csődarabon megfe­lelő alakú ágyazáson vagy támaszon he-25 lyezzük el a takácscsomó által összekö­tendő két fonal a négy tövis köré hurkoló­dik és kereszteződik. A készüléket a mun­kás kezére vagy gépre erősíthetjük; az utóbbi esetben fonalfelvevőt alkalmazunk, 80 mely az egyik fonal végeit fölveszi, míg az előbbi esetben a fonalvégeket a készüléket tartó kéz a bütyök- és mutatóujjak között fogja meg. A készülék különleges késsel van el-35 látva, mely a fonal végeit mindig egyazon távolságban levágja, miáltal nagy egyen­letességet kapunk, ami fonógyárakban igen nagy jelentőségű. A mellékelt rajz a találmánynak két ki­viteli példáját vázlatosan mutatja. Az 40 .1. ábra gépre szerelendő és a 2. ábra a munkás kezén megerősítendő készüléket mutat; a 3. ábra a végeket levágó késnek elől- és oldalnézete, míg a 45 4. ábra a kés használati módját tünteti fel. Mint azt a rajz mutatja, a készülék nyi­tott (1) gyűrűből vagy patkóból áll, melyet a (2) csődarabon vagy hasonló támaszon 50 vagy ágyazáson rendezünk el; utóbbi az (1) gyűrű felé nyitott. A csődarab a gépen, való megerősítés céljára megfelelő (3) lá­bakkal, vagy pedig a munkás kezén való megerősítéshez (4, 5) szíjakkal van ellátva. 55 Az (1) patkón vagy nyitott gyűrűn négy (6, 7, 8, 9) tövist vagy csapot alkalmazunk, melyek elosztása például, mint ezt a rajz mutatja, szabálytalan lehet. Az 1. ábrán feltüntetett, gépre erősítendő készüléknél 60 a (10) berendezést alkalmazzuk, mely az egyik fonal végeit megfogja és rögzíti. Ez a berendezés például a szorosan tekercselt (.11) spirálrúgóból áll, mely az egyik olda­lon forrasztás vagy hasonló által zárva 65 van. A kés (12) nyélből áll (3. ábra), mely kés párhuzamos (13) nyúlványban végző­dik; az utóbbiak megfelelő vastagok és a (14) acélpengét „Gillet"-szerűen közrefog­ják. 70 A munkamenet a következő: A (16) orsóról lefutó (15) fonalat a (11) rúgóba beszorítjuk és zárjuk, azután a fo­nalnak a (16) tövis köré fektetett szabad végét kívülről (balról jobbra) a (7, 8, 9, 6) 75 tövisek köré hurkoljuk és ismét a (11) rú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom