101565. lajstromszámú szabadalom • A cirkulációs hűtő elrendezése járművek felső hengerű nehézolaj hajtómótoraihoz

Megjelent 1930. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101565. szám. — XXa/2. osztály A cirkulációs hűtő elrendezése járművek fekvő hengerű nehézolaj hajtómótoraihoz. Lob György mérnök Kispest. A bejelentés napja 1929. évi október hó 8-ika. Járművek, pl. traktorok hajtására való, fekvő nehézolajmótorok számára már évek óta ismeretes a cirkulációs hűtőnek, pl. az ismert lamellás újrahűtő készülé-5 keknek oly módon való elrendezése, hogy a hűtő a hengerfej szabad hozzáférhetőségét és leszerelhetőségét ne zavarja. A jelzett fajtájú egyik ismert elrendezésnél a hűtő az álló belső elégésű móto-10 rok segélyével hajtott járművek esetében szokásos módon a járműkeretre van erősítve, míg egy másik ismert szerkezetnél a célszerűen lamellás újrahűtő készüléket alkotó hűtőelemek közvetlenül a henger-15 köpenyre vannak szerelve. A találmány célja az utóbb említett ismert megoldás oly módon való javítása, hogy ezáltal egyrészt a gyártás váljék egyszerűbbé és olcsóbbá, másrészt pedig 20 rendkívül takarékos módon, azaz kis vízfogyasztással hatékonyabb hűtőhatást is elérjünk. , A találmány értelmében a henger köpenyfalához az összes hűtőelemek szá-25 mára közös gyüjtőteknőt öntünk oly módon, hogy ezen teknő a henger köpenyének belterével csakis a hengerfej hűtőterén át közlekedjék és a hűtőelemekből a gyüjtőteknőbe jutó leghidegebb hűtővíz 30 a hengerköpeny belterének megkerülésével közvetlenül a hengerfej hűtőterébe áramoljék. A gyártás egyszerüsbítése és olcsóbbítása itt azáltal adódik, hogy azok a csatornák, melyek az ismert kivitelnél 35 a már különben is bonyolult öntvényt alkotó hengerbe a szándékolt vízkeringés hatásos biztosítására a henger köpenyén belül vagy köpenye köré öntendők, a találmány szerinti kivitelnél elmaradhat-40 nak, mert ezen csatornákat a hűtő alsó gyüjtőteknőjének a hengerköpeny vízterével csakis a hengerfejen át kerülő úton való közlekedése pótolja. A hatékonyabb hűtőhatást pedig a találmány szerinti kivitelnél azáltal kapjuk, hogy a 45 hűtőelemekből érkező leghidegebb víz legelőbb a mótor legforróbb részét, a hengerfejet hűti. A találmányt részletesebben a rajzon ábrázolt foganatosítási példája kapcsán 50 fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra az új elrendezés vázlatos, függőleges metszete, a 2. ábra pedig az 1. ábrához tartozó előlnézet. 55 Az (a) hűtőelemek fent a közös (b) hűtőfejbe, lent pedig az ugyancsak közös (d) gyüjtőteknőbe torkolnak. Ezen gyüjtőteknő a (h) henger (g) vízterének (f) köpenyfalához van öntve. A (d) gyűjtő- 60 teknő beltere a (h) henger (g) köpenyterével nem közlekedik közvetlenül, hanem ez utóbbival kerülő úton csakis az (i) hengerfej (k) hűtőterén át közlekedik. Az (a) hűtőelemekből érkező leghidegebb hűtő- 65 víz a (d) gyüjtőteknőből előbb az (i) hengerfej (k) hűtőterébe, majd pedig ezen (k) hűtőtérből a (h) henger (g) hűtőterébe áramol, mire az (m) szállócsövön át a hűtő (b) fejrészébe tér vissza. 70 Az ábrázolt elrendezés esetében ugyan már a meleg és hideg víz hőmérsékletkülönbsége által létesített szifonhatás is vízkeringést eredményez, ezen vízkeringés gyorsítására azonban célszerűen a (d) 75 gyüjtőfeneket az (i) hengerfej (k) hűtőterével összekötő (p) vezetékbe beiktatott, előnyösen rotációs szivattyút alkotó (r) szivattyút alkalmazunk, amiáltal a hűtőhatást növelhetjük. 80