101542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás footballabdaburok előállítására

Megjelent 1930. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101542. szám. — Vl/d. (Xl/b.) osztály. Eljárás footballabdaburok előállítására. Bogrnár István szíj gyártómester, Bognár Sándor gyári tisztviselő és Bognár Géza szíj gyártómester Yác. A bejelentés napja 1929. évi április hó 10-ike. A footballabdaburkokaí rendszerint bőrből szokták készíteni. Az ilyen burkok azonban drágák és esős időben átnedvesednek miért is megkísérelték már, hogy 5 a burkot bőr helyett gumiból állítsák elő. Az eddigi ilyirányú kísérletek azonban csak fél megoldást hoztak és az ilykép készült burkok gyakorlatilag nem váltak be, mivel e burkoknak súlyelosztása nem 10 volt egyenletes, azok helyenkint merevek voltak, helyenkint könnyen felszakadtak, felfúvás közben nem tartották meg" pontosan gömbalakjukat és előállítási árúk mindé hátrányok dacára aránylag magas 15 volt, úgy hogy a bőrből készült burkokkal a versenyt fel nem vehették. Fentemlített hátrányok, nevezetesen a buroknak egyenletlen súlyelosztása, valamint egyes helyeken való könnyű felrepedése, iúl-20 nyomó résziben onnan származtak, hogy az önmagában nyulékony gumiburkot nem nyulékony betétekkel kellett ellátni. E betétek rendszerint gömbalakra összeillesztett vászondarabokból állottak, me-25 lyeket illeszkedési helyükön összevarrtak, vagy pedig ezek illeszkedési helyükön, egymást átlapolták. Mindenkor az illeszkedési helyek okozta vastagodások okozták a labda egyenlőtlen súlyelosztását és 80 ezek voltak a buroknak gyenge pontjai, amelyeken az használat közben rendszerint felszakadt. E hátrányok kiküszöbölésére megkísérelték végül azt is, hogy a betétet 35 gömbalakban felcsévélt fonalból készítették, amiáltal az egyenletes súlyelosztást valóban biztosították akkor, ha három egymásra merőleges tengely irányában három, egymást keresztező fonalréteget csévéltek fel. E megoldásnak hát- 40> ránya azonban, hogy igen drága, miért is tömeggyártásra annál kevésbé alkalmas, mivel elkészítése sok ügyességet igényel és gyártás közben igen könnyen merülnek fel a gyártást megnehezítő akadá- Í5 lyok. Az összes említett megoldásoknak még külön hátránya, hogy a gumianyag a betétként alkalmazott szövet- vagy fonalréteggel nem forr tökéletesen össze és használat közben gyakran előfordul, 50-hogy a gumirétegek a betétrétegektől különválnak. Mind e hátrányokat a találmány szerinti eljárás azáltal küszöböli ki, hogy a gumiiburok betét jeként sem szövöttanya- 55 got, sem pedig fonottanyaigot nem használ, hanem ezek helyett a betétet nyers rostokból, előnyösen len-, kender-, vagy jutarostokból, esetleg nyers selyemkócból állítja elő. A rendkívül vékony nyers fo- 60' nalrostokat a gumianyag bensőleg átjárja, úgy hogy ez eljárás mellett a rostszálakból alkotott betét a gumiburkolattal egységes, szétválaszthatatlan egésszé forr össze. A rostszálakból az alább is- 65 mertetett módon szalagot készítünk, melynek hosszirányára a rostszálak merőlegesen állanak és mely szalag két hosszszélén a rostok ritkábban vannak elrendezve, mint középrészén, úgy hogy ha e 70 szalagot gömbalakra hozzuk, úgy az általa alkotott gömb felületén a rostszálak egyenletesen helyezkednek el. A gumiburokban három ilyen egymást keresztező rostszálszalagot rendezünk el. 75-A találmány céljára önmagában is-