101540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szeléncellák előállítására

Megjelent 19SO. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101540. szám. — Vll/d. osztály. Eljárás szeléncellák előállítására. Carl Zeiss gyári cég Jena. A bejelentés napja 1929. évi december hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi január hó 7-ike. Oly szeléncellák ismeretesek, melyeknél a szelén két egymásba kapaszkodó platinaelektródra van felrakva. Ezeknél az elektródák üvegalátétre vannak erő-5 sítve, hogy a két elektróda az összefüggő platinarétegből jól előállítható legyen, továbbá, hogy a szelén az üvegen jól tapedjon, a két elektróda között az üvegben barázda van kiképezve, mely szelén-10 nel van kitöltve. E javaslat szerint a barázdákat a kemény üvegalátétbe kell karcolni. Azonban kiitűnt, hogy a bekarcolt barázdák igen szélesek és szabálytalanok és ez oknál fogva puhább anyag-15 ból való alátétet, mint pl. palát és nem égetett zsírkövet használtak, mely anyag könnyebben karcolható, mint az üveg és azokon jobban tapad a szelén, mint a sima üvegfelületen. Azonban ily alátét-20 bői készült cellák nem elégítenek ki teljes mértékben, mert a pala és a zsírkő nem elég homogén, sőt gyakran ez elektromosságot vezető helyeket és keményebb, beágyazott részeket tartalmaz. 25 Sikerült a találmány szerint üvegből, mely esetleg kvarccal helyettesíthető, különösen jó cellákat olykép előállítani, hogy az elektródák között az alátétbe marás útján képezzük ki, melyben a sze-30 lén az alátéttel érintkezik. Ilykép a cellák különös finoman széjjelosztott platinaréteggel állíthatók elő, melyeknél az elektródák a széjjelosztás után is az alátéthez tapadnak és az elektródák egy-35 mástól teljesen el vannak választva, illetve az elektródák között vezető hidak nincsenek. Azonkívül a marás által az üveg- vagy kvarcfelületnek az a része, mely a szelénnel érintkezik, egyszersmind érdesíthető úgy, hogy a szelén is 40 jól tapad alátétjéhez. Ily cellát, pl. olykép állítunk elő, hogy az alátét fénytelen, vagy fényes felületébe elsősorban a barázdát kimarjuk, ezután ezt a barázdát valamely könnyen 45 eltávolítható anyaggal, pl. viaszkkal töltjük ki és az alátétet a barázda oldalán összefüggő platinaréteggel bevonjuk, mire végül a töltőanyagot a barázdából és a töltőanyagon levő platinát eltávo- 50 lítjuk. Más célszerű eljárás a következő: Elsősorban az üvegalátét sima felületére platinaréteget és erre valamely könnyen eltávolítható anyagból álló védőréteget, 55 pl. viaszkot viszünk. Ezután a védőrétegben, pl. vésés útján, a két elektróda elválasztó vonalának irányában megfeleli? barázdát képezünk ki és e barázda mentén a platinarétegben és az alátétben ba- go rázdát marunk. A platinarétegnek felvitele az alátétre minden előállítási módnál ismert mód szerint, pl. kathódaporlasztás útján eszközölhető. A legelőnyösebb azonban, ha a platinaréteget platina- g5 oldatnak ráégetése útján állítjuk elő, mert ebben az esetben az üveg és platina között különös benső összeköttetés jön létre és az utóbbi előállítási módnál a platinaréteg marása különösen jól végez- 70 hető. Oly szeléncellák ugyan ismeretesek, melyeknél az üvegalátétben hornyok vannak bemarva, ezeknél azonban a hornyokat platinával töltötték be úgy, hogy a 75 szelénnek a hornyok nem állottak rendelkezésére. A rajz 1. és 2. ábráján az előállítandó