101537. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű, izzókatódás egyenirányító

Megjelent 1930. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101537. SZÁM. — vn/g. OSZTÁLY. Gáztöltésű, izzókatódás egyenirányító. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven. A bejelentés napja 1929. évi április hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi junius hó 19-ike. A találmány izzókatódás, előnyösen Wehner-katódás gáztöltésű egyenirányítóra vonatkozik. Ezen egyenirányítónál a kisülésit külön tok zárja be és vezeti. A 5 kisülési tér csökkentése különböző szempontból rendkívül fontos. A katódanyag, mely, amint ezt már rádióesöveknél megfigyeltük, különben az üvegf alakhoz vándorolt, most már csakis az anódához me-10 bet át és innen esetleg újból iónok alakjában visszajut. Az üvegfalakon való feltöltődéseikből és kisülésekből származó nagy veszteségek tehát elmaradnak. A kisülés kívülről nem befolyásolható és en-15 nélfogva fokozott mértékben állandó. A hőgaadaságosság is jelentékenyen javul. A kisülést beizáró tok falazata vezető anyagból áll. Ezen falazat pl. fémlemezből lehet előállítva; a kívánt eredimiényeket 20 általában már lyukasztott falazat alkalmazásával is elérjük ós kisülést bezáró falak gyanánt alkalmasak háló, szita vagy rács alakjában kiképezett falazatok, melyek aikként lehetnek alakítva, hogy 25 kihasasodások vagy effélék révén a kisülésnek a katóclától az anódáihoz meghatározott útaJt szabnak meg. Azt is megfigyeltük, hogy az anódák szétromibolását, mely még nikkel esetén is igen erős 30 mértékben mutatkozik, a találmány csökkenti. Megfigyeltük továbbá azt is, hogy a szűk térre redukált kisülés már igen kis áramerősségeknél is kis feszültségeséssel jár. Az iónok sebessége ennélfogva le van 35 csökkentve, miért is romboló hatásuk kisebb. A feszültség és az áram egyidejű oscillographiíkus felvétele révén, továbbá a feszültség irányának megváltozásánál a 40 kisülés jelentékenyen gyorsabb kioltódását figyelhetjük meg, úgy hogy az anódájk közötti káros visszaáramlás, illetve az anóda és katóda közötti inverz áram is majdnem tökéletesen elmarad. A találmányt részletesebben a rajzon 45 szemléltetett foganatosítási példák kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 1. áíbra egyenirányítót mutat izzófcatódával és két anódával, melynél a kisülés hálószerű falazattal kiképezett tokba van 50 zárva. A 2. ábra ugyancsak kétfázisú egyenirányítót mutat, melynél azonban a kisülést bezsáró tok fémlemeziköpen yből áll. A 3. ábra a 2. ábrához tartozó, a cső ten- 55 gelyóre merőleges metszet. A kisülést, mely az izzókatóda és az anódák között átmegy, vezető falazattal bíró tok gyakorlatilag teljesen bezárja. A következőkben egyszerűség kedvéért fel- 60 tételeztük, hogy, amint ezt a rajzon feltüntetett kisütőcsövek is szemléltetik, egy izzókatódával és két anódával van dolgunk. A tok ekkor két üreges testből lehet összeállítva, mely testek vagy fémből vagy 65 grafitból vannak. Ha e testek fémből vannak, ami mechanikai szempontból előnyös, úgy ajánlatos a testeknek grafittal való bevonása, ami által a szénanódák ismert előnyeit (elporladás csökkenése stb.) 70 érjük el. Emellett az anódák mindegyike az említett üreges testek egyikét alkotja. Ehelyett azonban mindegyik üreges test egy-egy anódával csak összeköttetésben is állhat, pl. oly módon, hogy az anóda az 75 üreges testbe nyíláson át benyúl és az üreges test az anódával ellenálláson át van összekötve. Ezen esetben az ellenállás méretezésének megfelelően a kisülést be-