101523. lajstromszámú szabadalom • Villamos sokszoros szikrapálya levezető nagy üzemfeszültségekhez

Megjelent 193Q . évi december hó 62 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101523. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Villamos sokszoros szikrapálya levezető nagy üzemfeszültségekhez. Pfiffner Emil oki. mérnök Hirschthal Áargrau. A bejelentés napja 1929. évi október hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi október hó 15-ike. Ismeretesek már nagy üzeimfesziiltsé­gekhez való olyan túlfeszültséglevezetők, amelyeknél az alkalmazott sokszoros szikrapályák oszlopát több csoporttá osz-5 tolták meg, amely csoportok mindegyike a maga részéről a csoportvégekhez egyol­dalúlag kapcsolt kondenzátor-fegyverze­tekkel voltak kapacitásos értelemben pár­huzamosan kapcsolva. 10 A nagy üzemfe<szültséghez való sokszo­ros szikrapályák oltási feltételeinek vizs­gálatakor kitűnik azonban, hogy a szikra­pályaoszlopnak egyes csoportokká való felosztása elkerülhető és hogy a megsza-15 kítás nélküli sokszoros szikrapályaoszlop oltóhatása megfelelő ernyőzés alkalmazá­sakor ugyanolyan biztos. Ezen elrendezésnek azonkívül még az az előnye, hogy a legegyszerűbb módon lehe-20 tővé teszi, hogy elektrostatikus kapaci­tást a sokszoros szikrapályával egymást átfogó kondenzátorfegyverzetek útján párhuzamosan kapcsolhatunk, amiáltal a túl feszül tségle vezetőnek megbízható, biz-25 tos működését biztosítjuk. A találmánynak tehát az a célja, hogy oly sokszoros szikrapályalevezetők, me­lyek egyetlenegy megszakítás nélküli szikrapályaoszlopból állanak, megosztott 30 kondenzátorlemezekkel való ernyőzés ál­tal, Valamint a szerkezet további kiképzé­sénél a szikrapályákkal párhuzamosan kapcsolt villamos kondenzátorral, amely­nek fegyverzetei egymást átlapolják, a 35 íényívet biztosan oltják. Az 1. ábrán a berendezés egy példaké­pem kiviteli alakját tüntettük fel. A beállítható, szabályozó szikrapályát (F) betű jelzi; (E) a sokszoros szikra­pályaoszlop, (R) a csillapító ellenállás, 40 (Cl, C2, C3) és (04) betűk kondenzátorré­tegeket jelölnek. A készülék a védendő (ÍJ) vezeték és a föld közéi van kapcsolva. A potentiálnak az egységes sokszoros szikrapályaoszlop mentén való (P) emel- 45 kedését, a görbe (oa) vonal adja. Az (oa) potentiálvonal alakja mérvadó azon kezdő feszültség nagyságára, vala­mint a maximális üzemfeszültségre, ame­lyeknél a készülék a létrejött fényívet 50 még biztosan oltja. Ez a vonal lényegileg az elektródák méretezésétől, egymástóli távolságuktól, valamint a (Cl, 02, 03, 04) kondenzátorrétegek méretezésétől függ. Az 1. 2. és 3. pontokon a (Cl, C2, 03, 55 C4) kondenzátorrétegek egymást átla­polva vannak feltüntetve. Megjegyzendő azonban, hogy a poten­tiálvonal alakja nem változik aszerint, hogy a kondenzátorrétegek egylmást át la- 60 polják-e vagy sem. A (Cl) és (C2) fegyverzeteknek egy­mást átlapoló részei kondenzátort al­kotnak, amely az (E) szikrapályaoszlop­pal párhuzamosan van kapcsolva. Az (F) 65 szabályozó-szikrapálya elsősorban a fe­szültséglevezető működésbejövése szem­pontjából mérvadó; ezzel, azonban az idő­járás által befolyásolt s z,i g e t e 1 ő e 11 ená U á s van párhuzajmosan kapcsolva, amely fő- 70 képperi a nedvesség lecsapódásai szerint változik és értéke a szikrapályát tartó szi­getelőkön létesülő páraleosapódásoktól függ. Ha a levezető kapacitása igen ki­csiny, akkor a töltőáram és úgyszintén 3 75 szigetelőellenállás feszültségesése is ki­csiny. A szikrapálya tehát nedves időjá­rás esetén nehezebben jön működésbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom