101520. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas fenék, vagy betét matracok, párnák, kárpitosbútorok és effélék részére

Megjelent 193Q. évi december hó 54-én. MAGYAR KIRÁLYI jKHjfflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101520. SZÁM. — XVI/f. OSZTÁLY. Rugalmas fenék, vagy betét matracok, párnák, kárpitbátorok és effélék részére. Schlarafíia-Werke Hüser & Co. G. m. b. H. cég Wuppertal-íJarmen, mint Hüser Antónia szül. Börner wuppertal-barmeni lakós jog-utódja. A bejelentés napja 1930. évi március hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi április hó 20-ika. A találmány rugalmas fenékre, vagy be­tétre vonatkozik, matracok-, párnák-, kár­pit bútorok- és effélékhez, melyek teker­cseikkel egymásba kapcsolódó több te-5 kercsrúgóból állanak. A külső burkolat .kímélése és puha felfekvés céljából már javaslatba hozták a rúgóvégeket összeköt­tetési helyükkel együtt a dróttekercsek szomszédos részeihez képest mélyítve el-10 rendezni és a tekercsrúgókat végrészükön olykép tompaszög alatt befelé liajlílaiu, hogy a kemény összekötőhelyele a rúgó te­kercsein beliil foglalnak helyet és a külső borítással érintkezésbe nem jutnak. 15 A találmány szerint ezek az ismeretes fenekek vagy betétek azáltal vannak ja­vítva, hogy a tompaszögű és a rúgó teker­csein túlfeíkvő behajlított részek nem ké­peztetnek ki a tekercsrúgóból, hanem S-20 alakú dróthidakból, melyeknek középső­része a szélek felé le van hajlítva és e ré­szükkel érintkeznek a külső borítással, míg mélyebben fekvő végük a tekercsru­gók végeivel kapcsolódnak. E kivitelnél 25 az egyes rúgók eredeti, egyszerű tekercs­alakjukat megtartják és nem szükséges azokat külön meghajlítani. Azonkívül az S-alakú tekercsek által különös puha fel­fekvést érünk el. 30 A rajz a találmány egy példaképen! ki­vitelét mutatja. Az 1. ábra függőleges metszet egy rugal­mas fenéken keresztül. A 2. ábra felülnézetének egy része eltávo-35 lított külső borítás mellett, A 3. ábra két szomszédos rúgó távlati né­zete nagyobbított léptekben. A rajz szerint a (h) külső borítással el­látott párna van alapul véve, melyben te­kercseikkel egymással kapcsolódó több (c. 40 cl) tekercsrúgó van. Az oldalt elrendezett rúgó tekercsei két szeimbenfekvő (a, b) tar­tókeretre vannak erősítve. Míg eddig" két szomszédos (c, cl) rúgó tekercsükkel közvetlenül volt egymással 45 összekötve és az összeköttetési helyek a rúgók szomszédos részeihez képest sü­lyesztve, addig a találmány szerint a ja­vítás abban áll, hogy két-két (c, cl) rúgó a sülyesztve elrendezett (f, fi) összeköttetési 50 helyekkel előnyösen S-alakú (i) dróthíd közvetítésével vian összekötve, mely az eddig meghajlított külső dróttekercset pó­tolja. Az S-alakú (i) dróthíd középső (g) részében kifelé van lehajlítva úgy, hogy 55 e részével a borítás belső oldalával köz­vetlenül érintkezik és ezáltal puli a és en­gedékeny rugózást biztosít (3. ábra). Einel­let két szomszédos rúgó (1) és (fl) össze­kötő helye nem fekszik az S-alakú drót- 60 tekercs középvonalában (2. és 3. ábra), ha­nem egymáshoz képest olykép van el­tolva, hogy abban az esetben is, ha a Fel nem tüntetett szomszédos rúgók a (c, cl) rúgók dróttekercseivel kapcsolódnak, a 65 kemény csomóhelyek összeesése, vagy egymáson való fekvése ki van zárva. Ily módon a rúgók végei jelentékeny mértékben mélyebbre helyezhetők, míg egyidejűleg a két szomszédos rúgót áthi- 70 daló S-alakú drótív különös puha rugózást létesít. Természetes, hogy a találmány a leírt példára nincsen korlátozva, hanem egyéb

Next

/
Oldalképek
Tartalom