101517. lajstromszámú szabadalom • Gázvédelmi és ehhez hasonló célokat szolgáló szövet, valamint eljárás ennek előállítására

Megjelent 193Q. évi december hó 46-én. MAGYAB KIRÁLYI SZABADALMI BIEÓSÍ6 SZABADALMI LEIRAS 101517. SZÁM. — XIV/e. (XIX/c.) OSZTÁLY. Gázvédelmi és ehhez hasonló célokat szolgáló szövet, valamint eljárás ennek előállítására. Dr. Drág-er Ottó Heinrich mérnök és kereskedő, mint a „Drág-erwerk Heinr. & Bern. Drág-er" lübecki cég jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi január hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi december hó 20-ika. Már ismételten történtek kísérletek ama nézve, hogy szöveteket akként impregnáljanak, hogy az ezen szövetekből készített ruhadarabok, öltönyök, stb. egyúttal vé-5 delmet nyújtsanak mérges gázoknak az illető ruhadarabokat, öltönyt, sitb. hordó egyén bőréhez való behatolása ellen. így pl. szöveteknek lúgos anyagokkal való itatása által sikerült sajátosan savanyú 10 jelleggel bíró gázok, mint pl. klór és phosgén ellen használható védelmet létesíteni. Oly gázok azonban, melyek nem bírnak vegyileg megtámadható sajátos tulajdonló ságokkai, tudvalevőleg a legjobban abiszoirbció által tehetők ártalmatlanokká. Többnyire kolloidos rostjellege folytán ugyan minden szövet felvesz egy kevés gázt abszorbeálás révén, a szövetek ezen 20 tulajdonsága azonban a velük érintkezésibe jutó nagyobb mennyiségű gáz eltávolítására, nem elégséges. A találmány értelmében a szövetrostok természetes abszorbeáló képességét sokszorosan megnö-25 véljük azáltal, hogy az említett rostokat önmagukban ismert, aktiv, szervezetlen gélek segélyével vonjuk be. Ha ezt a bevonást akként eszközöljük, hogy a szövet egyes rostjai nem tapaszttatnak össze 80 összefüggő felületté, a szövet teljes légátboesátókópességét megtartja. Ez fontos oly esetekben, amelyekben oly ruhadarabokról ven szó, melyek a test felületének nagy részét fedik. Ha az ily ruhadarabokat lég-35 záró szövetből állítanók elő, ezen ruhadarabok a rendes bőrkilégzés megakadályozása folytán rövidesen elviselhetetlenekké válnának. A találmány értelmében előállított, abszorbeáló hatású szövetek azonban <a levegőnek csakis abszorbeálható (mér- 40 ges) alkatrészeit távolítják el anélkül, hogy a keringést egyébként akadályoznák. A szövet impregnálása elérhető azáltal, hogy a teljesen elkészített gélt még képlékeny állapotban vagy pedig a megfelelő 45 szól a,lakjában visszük fel a szövetre és osztjuk el azon egyenletesen. Emellett mindkét oldalról való rásajtolás vagy ráhengerlés előnyökkai járhat. Az ily módon bevont szövetet azután szárítjuk ós a 50 rostokra felvitt gólt önmagában ismert módon nagyobb mértékű felhevítés által aktiváljuk. A gélnek a rostokra való felvitele egy másik foganatosítási mód értelmében oly 55 módon eszközölhető, hogy a gélt magukon a rostokon állítjuk elő. Gélek általában egy oldatból való kolloid kicsapatás által keletkeznek (gyakran a szóion való kerülő úton át), amikor is a kicsapatást több- 60 nyire egy második oldat segélyével eszközöljük. A szövetet ehhez képest mindenekelőtt egy oldatba való bemerítés ós abban való időzítés által a szövet teljes áthatolásáig itathatjuk, majd az oldatot le- 65 csöpögtethetjük, mire a szövetet a kicsapató oldatba visszük be. Ezen oldat ezután a gólt a rostokra és magukban a rostokban kiosiapaitja. Ha ezután a szövetet kellően kimossuk, szárítjuk és önmagában 70 ismert módon aktiválunk, úgy azon előnyt érjük e-il, hogy a gélimpregnálás az egye;