101495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfidos rézércek lúgzására
Megjelent 1930. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jSSHraL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101495. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás szulfidos rézércek lúgzására. Dr. Bálint István vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi október hó 5-ike. liégóta ismeretes, hogy szulfidos rézércek lúgzására kupriklorid oldata alkalmas. A kupriklorid oldata az érc rézszulfid tartalmával úgy reagál, hogy szabad 5 kén, valamint kuproklorid keletkezik. Ez utóbbi vegyület oldatban tartására a kupriklorid Mgban még valamilyen kloridot (pl. Na Cl, Ca CL, Mg CL stb.) oldanak fel, melye"k oldatában a különben 10 rosszul oldódó kuproklorid feloldódik. A kuproklorid oldatából a réznek kinyerése, valamint az újabb lúgzáBhoz felhasználható kupriklorid oldat regenerálása az ismert eljárás szerint úgy történik, hogy 15 a kuproklorid oldatát elektromos árammal bontják, mikor is a kátédon, réz válik le, az anódon pedig kupriklorid oldat keletkezik. Ezen regenerálási eljárásnak tobb hátránya van. Nevezetesen: 20 1. az elektromos áram nem lényegtelen költsége, 2. az anódon el nem kerülhető a klórfejlődés, valamint bázisos kupriklorid képződése, 25 3. a lúgzáskox esetleg egyéb oldatba menő fémek az elektrolizist zavarják. 4. a huzamosabb ideig tartó elektrolízisnél nem lehet elkerülni, hogy a levegő oxigénje által a kuprokloridból bázisos 30 kupriklorid ne keletkezzék, ami azután az egész regenerálási műveletet megzavarja. A találmányi eljárás szerint kuproklorid oldatból a réz leválasztása, vala-35 mint a kupriklorid oldat regenerálása a következőiképpen történik. A kuproklorid oldatot pontosan két részre osztjuk. Egyik felét elkülönítve az, istmert módon vassal cementáljuk, mikor is féinréz kivá•10 lása mellett ferroklorid oldat keletkezik. A keletkezett ferroklorid oldatot az eredeti lúg érintetlenül hagyott másik felével elegyítjük és az oldatelegyen levegőt vezetünk keresztül. Ezen oldat mint a fentiekből láthatjuk kuprokloridot és 45 íerrokioridot tartalmaz és pedig 2 molekula kuprokloridra (Cu Cl) 1 molekula ferroklorid esik. A levegő keresztülvezetésénél az oxigén hatására a következő kémiai változás megy végbe 50 4 Cu Cl-)- 2reCls + 3H, 0 + 30 = = 4 Cu Cl2 + 2Fe(0 H)s Tehát a kupriklorid regenerálódik, a cementálásra használt vas pedig, mint oldhatatlan vashidroxid leválik. A kuprikloridot újabb lúgzásra felhasználva, 1 55 molekula kuprikloridból 2 molekula kuproklorid keletkezik, mellyel a folyamatot megismételjük. A találmányi eljárás módot ad a kupriklorid oldat regenálására abban az eset- 60 ben is, ha a higzás alkalmával egyéb fémek is mentek volna oldatba. Ilyenkor az oldatban levő fémkloridok (pl. vasklorid, aluminiumklorid, magnéziumklorid, sósav) a levegő átvezetésekor a 65 kuprokloridból keletkező kuprioxid hatá-' sára az illető oxid keletkezébe mellett, kuprikloriddá alakulnak át úgy, hogy az érc által az esetleg meddően fogyasztott kupriklorid is a levegő oxigénjével rege- 70 nerálható. Azon ritkán előforduló esetben, mikor olyan klorid keletkezik, mely a rézoxid hatására nem alakul át az előbb ismertetett módon, a regenerálható klórban ilymódon létrejött hiányt valamilyen 75 klorid (pl. sósav, magnéziumklorid) egyenértékű adagolásával pótoljuk. Ez utóbbi esetekben az eljárás menete
