101494. lajstromszámú szabadalom • Katalizátor ammoniának nitrogénoxidokká való oxidálására

Megjelent IV)30. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101494. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Katalizátor ammóniának nitrogénoxidokká való oxidálására. E. I. Du Pont de Nemours and Co. cég- Wilming-ton (É. A. E. Á.), mint Clark Warren Davis wilmingtoiii lakos jogutódja. A bejelentés napja 1928. évi december hó 1-je. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1928. évi február hó 18-ika. Ismeretes ammóniának nitrogénoxidokká oly módon való átalakítása, hogy amimoniának és oxigéntartalmú gázoknak keverékét drótgazehálók viagy ha-5 sonló szitaszerű testek alakjában kiképezett, lényegileg platinából álló katalizátoron vezetik keresztül. Emellett már úgy légköri, mint csökkentett vagy növelt nyomáson, valamint 900° C-on és azon felüli 10 hőmérsékleteken is dolgoztak. 700° C-on felül dolgozva, általában nagyobb rnenynyiségű nitrogénoxidot nyerünk, mint alacsonyabb hőmérsékleteken, azonban platiiiiakaitaliizátorok alkalmazásánál az 15 eljárás gazdaságossága különösen 850° C-on felüli hőmérsékleteknél a katalizátonanyaigban fellépő aránytalanul nagy veszteségek miatt erősen csökken. Azt a javaslatot is tették továbbá, hogy 20 i'lyfajta tiszta platinakatalizátorok helyett platinának a platinacsoport más fémeivel, különösen irídiummal való ötvözeteiből készült katalizátorok alkalmaztassanak, ekkor azonban megállapi-25 tották (1. Landis, Chem. et. Met. Eng. 20 kötet, (1919) 472. oldal), hogy platinairidiumötvözetekből készült drótgaziekatatizátorok alkalmazásánál a nitrogénoxidok termelési hányada kisebb és 0.05—1.08% 30 ródium tartalmú platinaötvözieiekből készült drótgazefcatalizátoToknál nem észrevehetően nagyobb, mint tiszta platinából álló drótgazekatalizáitorok alkalmazása, esetén, amennyiben a hozadék a kezelt 55 ammóniák súlyának csupán mintegy 91%-át teszi ki (1. Perley, Journ. Industriial and Eingineering Chemistry, 12. kötet (1920), 9. éis köv. oldal). Platinából vagy az említett összetételű plaitiiiaötvözetekből drótgazehálók vagy 40 effélék alakjában készült katalizátorok helyett már oly katalizátorokat is ajánlottak, melyeknél plaitdnia vagy a pilatinacsoport más féméi, vagy ilyenek keverékei linoman elosztott állapotban likacsos hor- 45 dozókra, pl. aszbeszltre vagy más közömbös anyagra vagy tömör platinára vannak lecsapva, azonban ilyen katalizátorok 700° C-on felüli hőmérsékleteken nem alkalmazhatók előnyösan ammónia oxidá- 5Q lására, mert ebben az esetben igen jelentékeny anyagvcszteségeit szenvednek. Azt találtuk már most, hogy egészen meglepő módon sokkal eredményesebb nitrogénoxiditermelóst érünk el és 700° 55 C-on felüli, különösen pedig 850° C-011 felüli hőmérsékleteken dolgozva, a katalizátor anyagában jóval kisebb veszteségek lépnek fel, ha ammónia és oxigéntartalmú gázok keverékének oxidálásánál drótgaze- 60 hálók, átlyukgatott lemezek, spirálisok stb. alakjában kiképezett oly kiatalizáitorokat használunk, melyek platina ós ródium ötvözeteiből állnak, mely ötvözetek ródiumtartalma azonban észrevehetően 65 nagyobb, mamit az e célra eddiig használt, r ódium ta rta Irmi platinaötvözeteké, amelyekben a ródium csupán mint a platina szokásos szennyeződése szerepelt. Míg utóbbiak, mint már említettük, mintegy 70 900° hőmérsékleten és légköri nyomás alatt kb. 91% nitrogénoxidot szolgáltatnak, addig a dróthálók, sziták vagy effélék alakjában kiképezett oly katalizátorok, melyek mintegy 2—50% ródiumot 75 tartalmazó platiniaötvözetekből állnak,