101474. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátor távbeszélő vezetékhez

Megjelent II) .'H). évi nov ember hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101474. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Kondenzátor távbeszélő vezetékhez. Magyar Siemens-Schuckert-Művek Villamossági R.-T. Budapest, mint az Österreichische Siemens-Schuckert-Werke wieni cég jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi október hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 192Ö. évi március hó 27-ike. A találmány tárgya kondenzátor, főleg kiegyenlítő kondenzátor, amely fémesen ernyőzött távbeszélő vezetékek mellékbe­szédeinek kiegyenlítésére szolgál. A ta-5 lálmány értelmében a kondenzátor elek­tródái egy ráccsal vannak elválasztva, amely segédpotenciálra fektethető. Rács gyanánt tökéletlen elektrostatikus ernyő­zés szolgál tetszőleges kivitelben. A rács 10 célszerűen áttört fémernyőből áll. Az említett alkalmazási célra az ernyős ha­tású felület nagyobb, mint az áttörések ö-sszfelülete. A kondenzátort a következő­képpen használják. 15 Ha pl. sokpárú távbeszélő- vagy táv­írókábeleknél igen nagy súlyt fektetünk a mellékbeszéd teljes kiküszöbölésére, te­hát pl. rádióküldők telefonkábelei esetén, vagy pedig tengeralatti kábeleknél, ak-20 kor az egyes vezetékpárokat ismert mó­don fémes választó réteggel egymással szemben elektrostatikus módon ernyőz­zük. Ily kábelek előállításánál azonban az ernyőzésben apró hézagok jöhetnek 25 létre, amelyek kismérvű, azonban igen zavaró statikus átbeszélőcsatolásokat lé­tesíthetnek, körülbelül 1 (J. F nagyság­ban, vagy pedig még ennél kisebb nagy­ságban is. Ily apró csatolások részére 30 nem sikerült használható kiegyenlítő ele­meket építeni, egyrészt az ezen kiegyen­lítő kondenzátorok hozzávezető drótjai­nak kapacitása végett, másrészt azoknak külső mechanikai befolyása, tempera-35 turebefolyása, rugalmas utóhatással szem­beni nagy érzékenysége miatt. A talál­mány értelmében azonban ezeket a ki­egyenlítő elemeket könnyen szerkesztjük meg akként, hogy csupán kevés villamos erővonal megy a kondenzátor egyik ré- *0 tegéről a másikhoz; az erővonalak leg­nagyobb részét az említett rács felfogja, amely a kábelelemeknek átfutó elektro­statikus ernyőzésével vezető összekötte­tésben áll. A kondenzátor két rétege kö- 45 zött tehát csupán igen kis „áthatást" kell létesítenünk, hasonlóképen, mint ez pl. bárom elektródás csövek anódája és ka­tódája között létesül. A 0, 1 [a p. F nagyságú kiegyenlítő ele- 50 meknek példaképem kiviteli alakját az 1—8. ábrákon tüntettük fel keresztmet­szetben, hosszmetszetben és alaprajzban, (El) és (E2) egy-egy elektródát ábrázol, (S) pedig az ernyőző részeket és (0) a 55 rács nyílását jelöli. A hozzávezetékek természetesen szintén le vannak er­nyőzve, úgy, hogy a csatoló erővonalak csupán az előírt úton haladhatnak a rácsnyílásokon keresztül. A 60 7. ábrán a kapcsolást egy kiegyenlítő érnégyessel együtt szemléltettük, (la, lb, 2a, 2b) a keresztmetszetben látható érné­gyesnek az erei, (H) pedig az elektrosta; tikus ernyőzése a pároknak; a többi jel- 65 zés az 1—3. ábráknak felel meg. A kiegyenlítő elemeknek 1 ja [a F nagy­ságú további kiviteli alakját a 4—6. ábrákon tüntettük fel. Két (El) és (E2) gumiér (S) nyitott végű fémsáv- 70 val csavartatik körül és pedig ellenkező menetértelemben (4. ábra). Ezen ereknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom