101435. lajstromszámú szabadalom • Csapódó gyujtó

Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101435. SZÁM. — xrx/C. OSZTÁLY. Csapódó gyújtó. Weiss Manfréd acél- és fémművei r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1929. évi december hó 23-ika. A találmány lőfegyverek, különösen hadi lőfegyverek (ágyúk, puskák, gép­fegyverek) lövedékeihez való olyan csa­pódó gyújtókra vonatkozik, melyek fel-5 csapódáskor azonnal gyújtanak és egy­szerű szerkezetükkel és igen nagy bizton­ságukkal tűnnek ki. Hadi célra használt lőfegyverek rob­banó lövedékeinél sok esetben szükség 10 van arra, hogy a lövedék robbanása már a felcsapód ás pillanatában, azaz az ellen­álló közeg felületén következzék be, pl. ha a robbanás következtében szétrepülő re­peszdarabokkal a talaj felületén levő ele-15 ven célokat akarnak harcképtelenné tenni, vagy ha a robbanáskor keletkező füstfelhővel a lövedék lecsapódási helyét akarják jól észrevehetően jelezni. Erre a célra azonban az általában használt csa-20 pódó gyújtók nem alkalmasak, mert mű­ködésük a lövedék lassulásán alapul s így mindig kissé késve gyújtanak úgy, hogy a lövedék csak akkor robban, amikor abba a közegbe, melybe, becsapódik, már 25 többé-kevésbé behatolt. Ismeretesek ugyan már olyan gyújtók is, melyeknél a gyúj­tóból, azaz a lövedék csúcsából, kiálló üt­köző szerv van elrendezve, akképen, hogy felcsapódáskor az ellenálló anyaggal elő-30 szőr ez a szerv érintkezik s ennek folytán a gyújtóba befelé haladva, a gyujtótűnek a csappantyúba való behatolását idézi elő úgy, hogy a lövedék még a cél felüle­tén robban. Az efféle ismeretes gyujtók-35 nak azonban az a hátrányuk, hogy szer­kezetük komplikált, sok darabból, ill. al­katrészből állnak s így nagyon drágák, másrészt pedig, minthogy biztosítószer­veik gyanánt rúgók által alátámasztott 40 csapok szolgálnak, a biztosítás nem meg­bíziháitó, mert e rúgók tárolás alatt ru­galmasságukat elveszíthetik vagy eltör­hetnek. Legnagyobb hibája azonban a gyújtóknak, hogy ezt a szervet, mely a gyujtótűt működésbe hozza, rendszerint a 45 gyújtóból kiálló rudacskát^ biztonság szempontjából a lövedéktől külön kell szállítani és azt csak az utolsó pillanat­ban, kilövési előtt dugják be a gyújtóba, így azután fenforog az a tényleg gyak- 50 ran megesett lehetőség, hogy az ütközet hevében elfelejtik ezt a rudacskát be­dugni, vagy az elkallódik, minek következ­tében a lövedék természetesen nem robban. A találmány szterinti gyújtószerkezet 55 a fentemlíteitt hátrányokat kiküszöböli. Szerkezete egyszerű, olcsó és olyan kevés alkatrészből áll, hogy még kiskaliberű lövedékekben, pl. puskagolyóban, is alkal mázható. Emellett már maga a szerkezet 60 annyira biztos, hogy kisebb kaliberű, nem veszélyes robbanóanyaggal töltött löve­dékeknél a külön biztosító szerveket el is hagyhatjuk. A találmány szerinti gyujto működése feltétlenül megbízható, annál 65 is inkább, mert rajta kilövés előtt sem­miféle gyújtóknál általában szükséges és szokásos kezelés, pl. biztosító szervek el­tájvojlíítlása, működtető szervek behelye­zése, stb. nem szükséges. Emellett a 70 gyújtó, mely alant ismertetendő kivite­lében a felcsapódás pillanatában, tehát azonnal gyújt s így a lövedéket még sza­badban robbantja fel, adott esetben min­den nehézség nélkül késleltető beren- 75 dezéssel is ellátható, mely szükség esetén beállítható is lehet, mikor is a robbanás már a lövedék behatolása után követke­zik be. A íentemlített előnyöket a találmány 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom