101415. lajstromszámú szabadalom • Fényreklám

Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BTRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 101415. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Fényreklám. Winkler Miklós építővállalkozó Budapest. A bejelentés napja 1930. évi április hó 7-ike. Ez a találmány hivatva van az eddig ismert fényreklámok mellett, sőt helyett, oly feltűnő és mindenkit lebilincselő ha­tású reklám szolgáltatására, amelynek 5 nemcsak berendezése, hanem üzemben­tartása is — az óriási hatást figyelembe­véve — aránylag olcsóbb. A találmány lényege abban áll, hogy légnemű (füst, gáz, gőz, permet, stb.) vagy 10 cseppfolyós közeg (pl. mesterséges eső) al­kalmazásával vetítő függönyt állítunk elő, amelyre alkalmas helyről, ismert mó­don, képet vagy szöveget vetítünk. A hozzávaló berendezés két főrésze a telep és 15 a vetítőkészülék (röviden vetítő). A telep a füst, gáz, gőz vagy permet, mesterséges eső, stb. fejlesztésére szolgál és a szemlélő elé ilyformán kárpitot léte­sítő, egy vagy több csőből illetőleg fuvó-20 kából áll (a következőkben röviden: te­lep). A csövek rendesen párhuzamosak, előnyösen vízszintesek és egyik — célsze­rűen felső — alkotójuk mentén lyuksorral vannak ellátva, amelyen a közeg kitódul; 25 a fúvókás megoldásnál az egy, két vagy több fúvóka a vetítő felületet létesíti. A berendezés létesítése, működése, ille­tőleg kezelése a következő. A telep felsze­relése a város valamely kimagasló épüle-30 tének tetőzetén vagy külön e célra emelt állványon — előnyösen szállítható állvá­nyon — történik, amely nagy térre vagy sugárútra néz, amely állvány egyébként is alkalmas az eddig használatos fény-35 reklám felszerelésére. A teleppel szem­közt, tehát az utca vagy a tér túlsó olda­lán a vetítőkészülék szerelendő fel. A csatolt rajz a találmány tárgyának példaképpeni kiviteli alakját az 1. ábrán füst-, gáz-, gőz-, permet-, eső-, 40 stb. függöny létesítésére szánt csöves, a 2. ábrán pedig fúvókás változatban, míg a 3. ábrán használatban (vetített szöveg­gel ós képpel) szemlélteti. 45 A második megoldásnál a fúvókát az előállítandó függöny sarkain vagy élein kell alkalmazni. Megjegyzendő, hogy az első kivitelnél a közegkibocsátó furatok a csőnek nemcsak 50 felső, hanem más — pl. alsó vagy oldalsó — alkotója mentén is húzódhatnak. Az első kivitelnél a telep, lényegében, az épület alkalmas részén, pl. az eresz­csatorna felett elhelyezett, vízszintes cső- 55 bői áll, amelynek felső alkotója mentén apró lyukak vonulnak végig. Ez a cső a fel nem tüntetett füst-, gáz-, gőz- vagy permet, stb. közeg-fejlesztő készülékkel áll összeköttetésben, amely akár a tetőn 60 kívül, akár a tetőn belül nyerhet elhelye­zést. A vetítő vetíthet akár álló, akár mozgó, egy- vagy többszínű képet, egyes szava­kat, álló vagy mozgó szöveget, sőt egysze- 65 rűbb jeleneteket is. Ha a készüléket üzembe hozzuk, a fej­lesztőben előállított és az erős nyomás következtében az apró lyukakon illetőleg fúvókákon keresztül kitóduló füst, stb. fa 70 lat, illetőleg függönyt alkot, amelyen a vetítés kissé elmosódottan, nagyon érde­kesen és hatásosan jelenik meg. A levegő áramlása következtében a füst- stb. füg­gönyön állókép vetítése esetén is mindig 75 észlelhető bizonyos mozgás, aminek követ­keztében a vetített szöveg vagy kép, a sö­tét éjszakai háttérben, nagyon érdekes,

Next

/
Oldalképek
Tartalom