101399. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hűtőkészülék

Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 101399. SZÁM. — XVTII/c. OSZTÁLY. Abszorpciós hűtőkészülék. Platen-Muaters Refrigerating- System Aktiebolag cég1 Stockholm. A bejelentés napja 1924. évi február hó 15-ike. Svédországi elsőbbsége 1923. évi március hó 3-ika. Ez a találmány olyan különleges ab­szorpciós hűtőkészülékre vonatkozik, amelynél az el gő zöl ög tető ben más nyomás uralkodik, mint a főzőben. 5 A találmány lényege oly berendezések létesítése, amelyek révén a főző és az el­gőzölögtető között fennforgó nyomáskü­lönbség, részben a készülékben levő segéd­közeg, részben pedig valamely folyadék-10 oszlop által egyenlíthető ki. A találmány tárgyát a mellékelt rajz ábrázolja és pedig egy bizonyos típusú abszorpciós hűtőkészüléikkel kapcsolat­ban, azonban koránt sincsen ehhez a ti-15 pushoz kötve, hanem felöleli mindazon abszorpciós hűtőkészülékeket, amelyeknél az elgőzölögtetőben és a főzőben eltérő a nyomás. A hűtőkészülék (K) főzőből, (A) ab-20 szorbátorból, (G) elgőzölögtetőből és két (Cl, C2) kondenzátorból áll. A főzőbe és abszorbá torba abszorpciós folyadékot, pl. vizes amímoniákot teszünk, ami a főzőt és abszorbátort egymással összekötő (B) és 25 (D) csöveken keresztül zárt körfolyamban foglal helyet. A (Cl) kondenzátor egyik végén az (E) cső révén a (K) főzőhöz, má­sik végién pedig az (F) cső útján a (G) elgőzölögtetőhöz csatlakozik. A (C2) kon-80 denzátort a (H) és (I) csővezetékek egy­részt az (A) abszorbátorral, másrészt a (G) elgőzölögtetővel kötik össze. A két kondenzátor (L) hűtőtartányban van el­helyezve, amely az (M) cső révén az ab-85 szorbátor (N) hűtőköpenyének belsejével közlekedik. A feltüntetett példáiban a fő­zőt gőzzel melegítjük ós e célból (0) gőz­köpennyel látjuk el. A segédközegnek olyannak kell lennie, 40 amely az abszorpciós folyadékban oldha­tatlan vagy legalább is nehezen oldható, közönséges hőmérsékletnél lecsapódik, a hűtőközeghez képest pedig vegyileg kö­zömbös. A hűtőközegül alkalmazott am­móniák mellett ilyen anyag gyanánt 45 példaképpen a propán említhető. Hűtőközeg gyanánt ammóniák helyett szénsav, segédközegül pedig ez esetben nitrogénoxydul használható előnyösen. Ez esetben a szénsav és a nitrogénoxydul 50 résznyomásai a hűtő —5° hőmérséklete mellett 31 kg, illetőleg 32 kg, úgy hogy a készülékben 63 kg abszolút nyomás állít­tatott elő. Az ezen hűtőkészülékben szin­tén célszerűnek talált másik anyagkombi- 55 náció, metilamin (előnyösen menome­íilamin) és izobután, előbbi a hűtő-, utóbbi a segédközeg. A hűtő- és a segéd­közeg általában úgy választandók meg, hogy az abszorpciós folyadékban való ol- 60 dódásuk mértéke egymástól tetemesen el­térő legyen és hogy rendes hőmérséklet­nél pl. 10°—30° C-nál mindkettő folyó­sodjék. A berendezés a következőképpen mű- 65 ködik: A főzőből távozó ammóniák gáz a (Cl) kondenzátorban szokott módon folyóso­dik és folyékony halmazállapotban a (C) elgőzölögtetőbe ömlik, ahol a (C2) kon- 70 denzátorból érkező szintén folyós segéd­közeggel keveredik. A folyadékkeverék az elgőzölögtető alján gyiilemlik össze és itt ismét elgőzölögtetik. Minthogy az (L) és (F) csövek az elgőzölögtetőben levő fo- 75 lyadék szine alatt végződnek és egy bizo­nyos nyomómagasságig (ami az abszorbá­torban levő nyomásmagassággal na­gyobb) folyadékkal telvék, az elgőzölög­tető gázterében túlnyomás keletkezik, ami 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom