101398. lajstromszámú szabadalom • Feszültségosztó, főként rádió vevő készülékekhez

Megjelent 19iJO. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101398. SZÁM. — YH/g. OSZTÁLY. Feszültségosztó, főként rádió vevőkészülékekhez. Körös László oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi október hó 12-ike A találmány olyan feszültségosztó, főként rádió vevőkészülékekhez, melynek segítségével valamely egyenáramú feszültségről különböző fogyasztó körök 5 számára tetszés szerint csökkentett olyan feszültségeket vehetünk le, amelyeknek értéke a terhelés változásaitól függetlenül állandó marad és pedig a feszültségosztónak bizonyos kapcsolási módja mellett 10 nemcsak az esetben, ha az áramforrásnak kapocsifeszültsége állandó, hanem akkor is, ha a kapocsfeszültség az áramforrásnak aránylag nagy belső ellenállása folytán a terhelés szerint ingadozó. Sőt kis belső el-15 lenállású áramforrás ingadozó kapocsfeszültségéről is állandó feszültségeket vehetünk le, ha megfelelő nagyságú ellenállást az áramforrással sorba kapcsolva ennek ilyen mesterséges módon adunk na-20 gyobb belső ellenállást. A találmány értelmében ritkított gázzal, pl. neonnal, töltött parázsló (Glimm) kisülésű csöveket kapcsolunk össze egymással és célszerűen minden összekapcsolt 25 elektróda-párnál vagy elektróda-csoportnál egy-egy közös kivezetést alkalmazunk. Legmegfelelőbb feszültségosztót kapunk, ha a parázsló kisülésű csöveket vagy soros kapcsolásban vagy anódjaikkal egytv 80 sítjük, vagy pedig e kétféle egyesítési módot kombináljuk. Az említett műszaki hatás a parázsló kisülésű csöveknek amaz ismert tulajdonságuknak köszönhető, hogy ellenállásukat 85 a rajtuk átfolyó áram erőssége szerint akként változtatják, hogy a feszültségesés bennük a terhelésnek bizonyos határai között állandó marad. Megjegyzendő, hogy a feszültségnek „állandó" volta mindig gyakorlati értelemben, azaz néhány 40 százaléknyi ingadozás megengedésével értendő. A feszültségek állandó volta lehetővé teszi, hogy a kivezetéseket egyszer és mindenkorra megjelölhessék a róluk levehető feszültségek értékszámaival. 45 A találmánynak néhány kiviteli példáját a mellékelt rajz kapcsán írjuk le. Az 1—5. ábrákon a találmány különböző ki viteli alakjainak sémái láthatók. A 6—8. ábrák az 5. ábrabeli sémának megfelelő 50 gyakorlati kivitelt tüntetnek fel oldal-, felül-, ill. alúlnézetben. Az alúlnézetben az egyes csöveknek egymás között és a kon taktus-peckekkel való kapcsolása is fel van tüntetve sematikusan. Az egyes pa- 55 rázsló kisülésű csövek belsejébe írt számok az illető csőben létrejövő, a csőre jellemző állandó feszültségesóst jelzik, míg a kivezetések betűjelzései alá zárójelben írt számok az illető kivezetésről levehető go állandó feszültség értékét adják meg. Az 1. ábra szerint két (a2, a3) parázsló cső van sorosan összekapcsolva és (bl, b2, b3) kivezetésekkel ellátva. Ha az utóbbiak és az áramforrásnak negatív sarka közé, 65 melyet (0) potenciálúnak tételezünk fel, egy-egy (cl, c2), ill. (c3) fogyasztót, pl. rádió vevőkészüléknek elektroncsöveit, kap csolunk és a (bl) kivezetést az áramfor rásnak pl. 200 volt feszültségű pozitív sai- 70 kához kötjük, akkor, feltéve, hogy az áramforrás sarkai között a 200 voltnyi feszültség a terheléstől függetlenül állandó marad, a (cl) fogyasztó állandóan 200 voltot, a (c2) 100 voltot és a (c3) 20 voltot 75 kap. : : A 2. ábrán vázolt három, sorba kapcsolt (a2, al, a3) parázsló csőből álló feszültség