101385. lajstromszámú szabadalom • Mélyágyú kerékkoszorú és azzal ellátott kerék előállítására való eljárás

31 «'üj«'lent líKiO. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101385. SZÁM. — XX/C. OSZTÁLY. Mélyágyú kerékkoszorú és azzal ellátott kerék előállítására való eljárás. Stiehl Frigyes mérnök Ohligs (Rheinland). A bejelentés napja 1929. évi október hó 18-ika. A találmány szabálytalanul haladó mélyágyú kerékkoszorúra vonatkozik, melynek különleges kiképzéssel fokozott biztonságot kívánunk adni a burkolatnak 5 a mélyágyba való becsúszásával szemben. A találmány szerint ezt a fokozott bizton­ságot azzal érjük el, hogy a burkolatot a mélyágyba való becsúszás ellen védő sza­bálytalanságok oly módon vannak kiké-10 pezve, hogy a közönséges mélyágyu kerék­koszorúnál egyenletesen körülfutó ágymé­lyedés egy vagy több helyen meg van sza­kítva azáltal, hogy a mélyágy sugárirány­ban magasra (laposra) van sajtolva. Emel-15 lett ezek a megszakítások, illetve magasra sajtolások célszerűen a szeleppel szemközt fekvő oldalon, úgy vannak elrendezve, hogy egy és általában páratlan számú ilyen, laposra sajtolt ágyrész esetén az, 20 illetve a középső, a szelep helyével ponto­san szemközt van, míg páros számú ilyen ágyrész esetén ezek számának egyik és másik fele a szelep helyével szemközt fekvő hely két oldalán szimmetrikusan 25 fekszik. Ezen kiképzéssel, a legegyszerűbb eszközök igénybevétele mellett, ugyanazt a hatást értük el, amit az ismert félmély­ágyú kerékkoszorúkkal, mimellett még azt a különleges előnyt is elérjük itt, hogy az 50 előállítás egyszerű sajtolással történhetik és hogy a keresztmetszet gyöngítését elke­rüljük. Az ilyen elrendezés előnye főleg abban áll, hogy a kerékkoszorú nagyobb biztonságot kap a burkolatnak a gumi-55 keréktalp légüressé válásakor bekövetkez­hető kiugrásával szemben. A találmány szerint már most az ilyen mélyágyú kerékkoszorú alkalmazását még azáltal is különösen előnyössé tettük, hogy a keréktárcsát ugyanazokon a helyeken, 40 melyeken a kerékkoszorú laposra van saj­tolva, szintén magasra (kifelé) sajtoljuk, azaz a kerékkoszorúban keletkezett héza­gokat a keréktárcsa nyúlványával kitölt­jük. A keréktárcsán kisajtolt ezek a nyúl- 45 ványok, melyeket célszerűen csak azután sajtolunk ki, miután már a tárcsa, a ko­szorúban foglal helyet, úgyszólván me­nesztőket alkotnak, úgy hogy csak kevés szegecsre, illetve hegesztési pontra van 50 szükség, hogy a koszorút a keréktárcsán rögzítsük. A forgató nyomatékot ekkor a tárcsa ama kisajtolt nyúlványai viszik át, melyek a koszorú besajtolt ágyrészeibe feküsznek be. 55 Az ilyen kerék előállításának menete ekkor olyan, hogy a koszorút mindenek­előtt normális biztonsági koszorúként, azaz a mélyágyban lévő, magasra sajtolt bemélyedésekkel képezzük ki. Azután a 60 köralakú keréktárcsát belé húzzuk és szé lét, az illető helyeken, a mélyágynak ma­gasra sajtolt részeibe besajtoljuk, úgy hogy ekkor, kívülről nézve, a megszakítá­sok eltűnnek és a kerék egyetlen egészet 65 képez. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmánynak megfelelő mély­ágyú kerékkoszorút oldalnézetben, a 2. ábra pedig metszetben mutat, míg a 70 3. ábra ilyen koszorúval ellátott kész ke­réknek, oldalnézetét tünteti fel, melynél a keréktárcsa a koszorú bemélyedéseibe ma­gasra van sajtolva, végül a 4. ábra az ilyen keréktestet a 3. ábra 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom