101383. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

Megjelent 1930. évi november hó 15-én. MAGTAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101383. SZÁM. — VlI/d. OSZTÁLY. Elektromos kisütőcső. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég" Eiiiclhoven. » A bejelentés napja 1929. évi április hó 5-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi junius hó 14 ike. A találmány ködfényű kisüléssel dolgozó kisütőcsőre, azaz oly kisütőesőre vonatkozik, mely hideg elektródákkal dolgozik, melyek egymástól való távolságát j oly kicsinyre szabjuk meg, hogy pozitív oszlopkisülés nem lép fel. Azon cső, melyre e találmány vonatkozik, fémgőzt, célszerűen higanygőzt tartalmaz. A találmány oly elrendezés létesítését ( célozza, melynek folytán a kisütőesőben levő fémgőz a kisülésben intenzíven vesz részt és ezen célból a kisülési pálya a fémgőzhöz járulékosan gázt, célszerűen nemes gázt tartalmazhat. A fűtőelemet a i kisütőcső tartalmazhatja és ezen esetben a fűtőelem előnyösen egy vagy több wolíramhuzalból áll, mely huzalok egy vagy több szigetelő csőben vannak elrendezve, mely csövek a kisütőcső talpacskájára lehetnek erősítve és az elektródákat megtámaszthatják. A fűtőelem a csövön kívül is ezen cső betüremlésében lehet elrendezve. A kisütőcső fala legalább részben az ibolyántúli sugarakat átbocsátó anyagból lehet. Fűtőelemek, teljesen vagy részben, célszerűen az előtétellenállást használjuk. Fűtőelemnek a kisülési pálya közelében való elrendezése ködfényű kisüléssel dolgozó csövek számára nagy előnyt jelent, mert ennek folytán nagyobb fémgőznyomást érhetünk el. Másféle kisüléssel, pl. pozitív oszlopkisüléssel dolgozó kisütőcsöveknél eléggé nagy áram megválasztása által mindenkor elérhetünk elégséges gőznyomást, ködfényű kisüléssel dolgozó kisütőcsöveknél azonban ez így nem lehetséges. A találmány szerinti fűtőelem elrendezése azzal a további előnnyel is jár, hogy a falazat azon része, melyen az előállított sugarak kilépnek, üzem közben magasabb hőmérsékletre tesz szert, mint a osőfalazat többi része, úgy hogy a sugarak átbo- 45 csátására való falazatrészen a fémgőz nem kívánatos lecsapódása nem következik be. A találmányt részletesebben a rajzon szemléltetett két foganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. 50 Az 1. ábrán látható, ibolyántúli sugarak emittálására való, ködfényű kisüléssel dolgozó lámpa fala az ibolyántúli sugarakkal szemben átbocsátóképes anyagból van. A (2) talpacskára két (3) és (4) 55 szigetelő cső van erősítve, melyek az (5) és (6) fűtőelemeket tartalmazzák; e fűtőelemek pl. csavarvonal alakjában tekerődő wolframhuzalból állanak és a csavarvonal alakjában egymásba tekercselt (7) 60 és (8) elektródákkal vannak összekötve, melyeket felső végükön a (3) és (4) csövek, alsó végükön pedig a (9) és (10) tartórudacskák támasztanak meg. A cső argont és higanygőzt tartalmaz, melyet 65 a cső üzeme folyamán a fűtőelem felhevít és magas nyomáson tart, úgy hogy ennek folytán intenzív ibolyántiili sugárzást érünk el. A fűtőelemek egyúttal a kisütőcső előtétellenállása gyanánt is hatnak. 70 A 2. ábrán látható, ködfényű kisüléssel dolgozó (1) lámpának szintén csavaralakúan egymásba tekercselt két (7) és- (8) elektródája van; ezek az elektródák (13) és (14) csőre vannak erősítve és ezen csö- 75 veken át vannak kivezetve, a csövek pedig a kisütőcső (15) betüremlésén vannak kiképezve. Ezen lámpa gáztöltése is tartalmaz higanygőzt, melyet a (16) fűtőelem segélyével hevíthetünk fel, mely az (1) 80