101346. lajstromszámú szabadalom • Stabilizátor, főleg folyami kotrókhoz

Megjelent 1930. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101346. SZÁM. — XV/e. OSZTÁLY. Stabilizátor, főleg folyami kotrókhoz. Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Wag'g-on és Hajógyár r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 21-ike. Kotróknál a hosszú szállítószalagon szállított kotort anyag egyoldalú terhelést okoz, mely a hajótestet oldalt igyekszik billenteni s így annak stabilitását 5 csökkenti. A stabilitás csökkenésének veszélye természetesen annál nagyobb, minél keskenyebb a hajófenék s minél hoszszabbra nyúlik a szállítószalag. Ez utóbbi a legtöbb esetben kívánatos cél, mivel 10 szemben a hajtótestnek nagyobb stabilitást nyújtó kiszélesítése nemcsak hogy a berendezést drágítja, de további körülményekre való tekintet nélkül már csak azért sem végezhető, mivel pl. öntöző-15 csatornák szélessége is határt szab az ez irányú méretnövelésnek. Egy a kotró fedélzete felett a másik oldalon elhelyezett kiegyensúlyozó ellensúly alkalmazása csak oly esetben előnyös, mikor a 20 szerkezet alapja és alátámasztása — mint pl. daruknál — eléggé szilárd, mivel egy ily módon elhelyezett ellensúllyal az eredő súlypont felfelé eltolódik, ami hajótesteknél közismerten más szempontból 25 veszélyezteti a stabilitást. Ezen más alkalmazási körökben normális kiegyensúlyozási mód a jelen esetben tehát nem ajánlatos s ezért a stabilitás növelésére más megoldást kell keresni. 80 A jelen találmány tárgya egy oly szerkezet, melynek elsősorban nem teljes kiegyensúlyozás, hanem főleg az oldalra billenéssel szemben való biztonság fokozása a célja. Ez pedig elérhető anélkül is, 35 hogy a súlypontot a hajótest hosszirányú szimmetria-síkjába kellene hozni; az előzők alapján ugyanis a hajótest főleg akkor válik stabilabbá, minél mélyebbre sikerül lehozni a szerkezet súlypontját. Ennek megfelelően a találmány szer- 40 kezeti megvalósítása egy tömör, nehéz henger, mely a hajótesttel merev összeköttetésben annál mélyebben, legelőnyösebben a hajó végénél helyezhető el. A rajz 45 1. ábrája a kotró hátul-, 2. ábrája ennek oldalnézetét mutatja, a 3. ábra pedig az 1. ábrában látható stabilizátortestnek egy példaképpeni változata. 50 Az 1. és 2. ábrák szerint a stabilizátortest egy, a hajótest szélességénél valamivel keskenyebb, betonnal vagy más súlyos olcsóbb anyaggal kitöltött (1) henger. Ezen henger a (2) hevederekkel csuk- 55 lósan van felfüggesztve a hajó végén levő (3) konzolokra, úgy hogy a henger a (2) hevederekben levő ágyazásában foroghat s így, ha a kotró lassan munkaközben előrehalad, a már megkotort s így 60 aránylag sima mederfenéken a kotró mozgását lényegesebb mértékben nem akadályozza. Nagyobb méretű helyváltoztatásnál azonban gondoskodni kell arról, hogy a stabilizátorhenger a meder- 65 ről, amely ez esetben még egyengetve sincs, felemelhető legyen, ami pl. (4) fogasrúddal s a (6) konzolokban ágyazott (5) fogaskerékkel végezhető. A fogaskerék meghajtása a (7) kúpkerékpár és (8) 70 tengely segélyével a kotró fedélzetének alkalmas helyéről kézi- vagy gépierővel végezhető; a fogasrudat kikapcsolódás ellen a (9) heveder biztosítja. Az (1) henger emelése természetesen más módokon, 75 pl. csavarkerék és csavarorsóval is végezhető, valamint a meghajtás is lehet a (7) kúpkerékpár és (8) tengely helyett