101297. lajstromszámú szabadalom • Vasúti vasbeton aljzat

Megjelent 1930. évi november lió 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101297. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Vasúti vasbeton aljzat. Plachner István vállalkozó Szombathely. A bejelentés napja 1929. évi november hó 18-ika. A vasbeton alkalmazása, vasúti aljzat számára, nagyfontosságú kérdés, amit számos ezirányú kísérlet bizonyít, melyek azonban kielégítő eredményt ez-5 ideig nem hoztak. A nehézség oka abban keresendő, hogy a vasbeton az erős ütéseknek kitéve eltöredezik. így a vasúti sín és a vasbetonaljzat közötti, szilárd összeköttetést 10 szolgáló szerkezetek, a beton letöredezésével, idő előtt meglazulnak és a vasbetonaljzat rövidesen hasznavehetetlen lesz. A találmány szerint javasolt megoldás, 15 illetőleg szerkezet az előbb felsorolt nehézségeket kielégítően megszünteti, illetőleg a jelenleg fennálló hibákat kiküszöböli és pedig azáltal, hogy a vasúti sín és a vasúti aljzat összekötésére oly 20 szerkezetet javasol, mely a vasúti jármüvek által c'kozott ütéseket kellően letompítja és így viszi át a vasbetonra. A találmány lényege az, hogy a vasbetonaljzatokat, alkalmas helyeken, lyu-25 kakkal látjuk el, melyekbe nagy nyomással, fából vagy más szívós és ellenálló anyagból készített dugókat sajtolunk. A fadugók besajtolására szánt lyukakat körülvevő betont, törési szilárdsá-30 gát fokozandó, a fadugók feszítő hatása ellen, erős vasfegyverzettel látjuk el, mint amilyenek például a spirális alakban körültekert vasdrót, vascsövek, vasdrótgyűrűk, stb. A fadugóknak kétféle 85 feladatuk, illetőleg céljuk van: és pedig előiszöt is befogadni a vasúti sín megerősítését szolgáló sínszögeket, azután pedig a vasúti sínt érő ütéseket és lökéseket tompítani és csak ezután vinni át 40 a vasúti aljzatra. A fadugók e kétféle céljából önként adódik ezeknek a vasbeton aljzaton való elhelyezése is. Eszerint tehát a fadugók keresztmetszetének nagyobbik részét a vasúti sín lefödi és <'sak akkora részét hagyja szabadon, 45 amennyi a sínszeg beverésére épen elegendő. A vasúti sín tehát elegendő felületével nem közvetlenül a vasbeton, hanem az erősen összesajtolt dugók fáján fekszik. 50 Ha fadugckat használunk, akkor ezeket messzemenően megszárítjük és kátránnyal, karbolineummal, olajjal vagy más, legalább is megfelelően konzerváló anyagokkal preparáljuk. Miután a dugó- 55 kat, nagy nyomással, a vasbeton aljzat lyukaiba sajtoljuk, a dugók anyagában repedések nem képződhetnek, a vasbe ton, fa és sín szög között hézagok nem keletkezhetnek, melyeken keresztül a 60 nedvesség, a rothadás, a dugókat és ezzel együtt a vasbeton aljzat egész szerkezetét megrongálhatná. Ellenkezőleg, a találmány tárgyát képező vasbeton aljzat, a felsorolt körülményeknél fogva, az ed- 65 dig használt talpfánál maradandóbb. Idő multán is legfeljebb csak a dugók kicseréléséről lehet szó, ami csekély költséggel jár és azután a vasbeton aljzat ismét úgy használható, mint új állapo- 70 tában. A fadugóknak a vasúti sínnel érintkező keresztmetszete valamivel kisebb, mint a fadugók ellenkező végének keresztmetszete. Ez azért szükséges, ne- 75 hogy a vasúti járművek elhaladása közben, midőn a vasbetonaljzat kissé sülyed és azután ismét emelkedik, a sínszög a fadugót a lyukból kiránthassa. A sínszögeknek, mint a vasúti sín és 80