101293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelőanyagok gáztalanítására és elgázosítására

Megjelent 1930. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101293. SZÁM. — 11/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tüzelőanyagok gáztalanítására és elgázosítására. Metallgesellschaft A.-G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1930. évi április hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi május hó 2-ika. A találmány tárgya eljárás és berende­zés tüzelőanyagoknak gáztalanítására és elgázosítására, forró gázok keresztülveze­tése révén. Az ezen mnnkaelv szerint dol-5 gozó telepek rendszerint csak kis fűtő­értékű gázt szolgáltatnak, mely nagy­mennyiségű nitrogént tartalmaz. Ezen hátrány kiküszöbölésére már ajánlották, hogy fűtőgáz gyainánt vízgőzt alkalmaz-10 zanak, vagy pedig körfolyamatban veze­tett olyan gázalakú gáztalanitási termé­keket, melyek (regeneráló, vagy rekupe­ráló elv szerint dolgozó alkalmas készü­lékben, a megfelelő hőmérsékre hevíttet-15 tek fel. A gáztermelés fokozására kívül­ről fűtött függélyes pároló retorták kü­lönböző helyein vezettek be vízgőzt, vagy vízgőzt és az eljárás folyamán, keletkező gázokat. Ilyenkor a legfelső anyagzónán 20 átvezetett vízgőzáram volt a párolóközeg, míg a mélyebb és forróbb anyagzónába bevezetett gázáraim a párolt tüzelőanyag részleges elgázosítását eszközölte. A koksz hűtésére vízgőzt alkalmaztak, mely a 25 kokszhűtőzónából közvetlenül a forró el­gázosító zónába lépett át. Ezek a munka­módok ipari és gazdasági okokból nem váltak be. A találmány azt a feladatot, hogy tü-80 zelőanyagok gáztalanítása és elgázosí­t-ása, vagy csak gáztalanítása révén nagy fűtőértékű gázt termeljünk, azáltal oldja meg, ihogy csak aránylag kismennyiségű s túlnyomórészt vízgőzből álló gáztöme-35 get hevít egy -folytonos működésű hevítő­szerkezetben és hogy új hevítési eljárást alkalmaz, melynek segítségével vízgőzt és szénhidrogéneket tartalmazó gázokat folytonos üzemiben lehet magas hőmér-40 sékre hevíteni. Ez teszi lehetővé, hogy a tüzelőanyagok részleges vagy teljes elgá­zosítását vízgőzzel különösen gazdasá­gossá alakítsuk s a nagy fűtőértékű gáz termelési hányadát lényegesen fokozzuk. Az új eljárás lényegileg abban áll, 45 hogy túlnyomórészt a gáztalanitási ter­mékekből álló gázokat — a kondenzálható szénhidrogének kiválasztása után, vagy e nélkül — körfolyamban vezetünk a forró tüzelőanyagmaradékon és az elgázosí- 50 tandó tüzelőanyagon keresztül, a kívánt üzemhőmórsék fenntartásához szükségelt járulékos meleget pedig túlnyomórészt vízgőzből álló forró gázoknak a gáztala­nitási zónába való bevezetése révén szol- 55 gáltatjuk. Emellett ezt a túlnyomórészt vízgőzből álló gázt a tüzelőanyagmaradék hűtőzónáján átvezetett gázoktól elkülö­lönítve vezetjük a tüzelőanyagrótegbe, miáltal fokozott vízgőzbontást érünk el. 60 Nehogy az elégtelenül felhevített gázok a t üzelőanyagmaradék hűtőzónájából köz­vetlenül a gáztalanitási zónába léphesse­nek, s ezáltal a tüzelőanyag egyenlőtlen gáztalanítását idézzék elő, a maradék- 65 hűtőzónán átvezetett gázáramnak legke­vésbbé felhevített részét a tüzelőanyag­ágyból elvonjuk és a túlhevítőből jövő gázok belépési ihelye f ölött a tüzelőanyag­ágyba újból visszavezetjük. 70 Olyan esetekben amikor majdnem tiszta oxigén olcsón áll rendelkezésre, a ter­melési hányadot még azáltal fokozhat­juk, hogy a túlhevítőn átvezetett gázhoz oxigént elegyítünk. 75 A túlhevítő hulladékgázait célszerűen a feldolgozandó tüzelőanyag szárítására és előmelegítésére hasznosíthatjuk. Az eljárás egyes munkafolyamatait leg­célszerűbben függélyes aknában fogana- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom