101284. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kézírásos jegyeknek írógéppel vagy nyomdai úton való előállítására

Megjelent 193Q. évi november hó 3-án. MAGIAK KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101284. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Eljárás kézírásos jegyeknek írógéppel vagy nyomdai úton való előállítására. Dr. Szmuk Mórné szül. Friedmann Margit festőművész Budapest. A bejelentés napja 1924. évi junius hó 25-ike. Mindeddig valakinek egyéni kézírását csak nyomdai klisével vagy litográfiái úton volt szokásban hű másolatban visz­szaadni. A kézírásnak ilyen módon való 5 előállítása mindenkor elég költséges volt. A kézírás jegyeinek írógéppel való re­produkálását eddig még egyáltalában nem kísérelték meg. Sok esetben, nevezetesen társadalmi 10 szokásból kifolyóan vagy bizalmasabb természetű közlések esetén, szükségessé válhatik a szövegnek kézzel való meg­írása s ha valakinek nincs könnyen ol­vasható írása és hosszabb szöveget kell 15 írnia, a pontatlan, olvashatatlan írás a címzett bosszankodásán kívül esetleg sok más kellemetlenségnek lehet a forrása. A jelen találmány ezeket a kellemetlen­ségeket olyan írógéppel küszöböli ki, 20 melynek írásjegyei bárkinek kézírásos jegyei, az írógéppel tehát bárki saját kezeírását állíthatja elő. A találmány szerinti eljárás ezt a következőképpen te­szi lehetővé: A kézírásos írógép szá-25 mára az összes szükséges írásjegyet az illetőnek kézírásos szövegéből válogatjuk össze, minden jegyet természetesen leg­olvashatóbban írt alakjában, az így ki­válogatott betűkről, számokról és írás-80 jelekről írógépben való használatra al­kalmas alakmásokat készítünk, melyeket a szokásos betűkarokra vagy nyomóhen­gerre szerelünk, vagy ha olyan rend­zerű az írógép, magán a nyomóhengeren képezünk ki. Az írás ezután éppúgy bil- 35 lentyűk leütésével történik, mint az ed­dig használatos írógépeken. Az így elő­állított írás természetesen az illető keze­írásának jellegét viseli magán, de emel­lett, minthogy a legolvashatóbb és a leg- 40 egyenletesebben írt jegyeket válogattuk össze, ez az írás sokkal egyenletesebb az illetőnek szokásos kezeírásánál s minden­kor jól, fáradság nélkül olvasható, a va­lódi .kézírástól pedig legfeljebb annyiban 45 különbözik, hogy hiányoznak belőle a szavak egyes betűit összekötő hajszálvo­nások és a betűk árnyékolása sem töké­letes. A kézírásnak nyomdai úton való elő- 50 állítása esetén, amikor pl. a kézírásnak sok példányban való sokszorosítására van szükség, az összeválogatott írásje­gyekről nyomdai használatra alkalmas alakmásokat készítünk fémanyagból. Ily- 55 módon lehetővé válik, ha a szerző kí­vánja, egész könyveknek kézírással való előállítása vagy a kéziratnak más, kéz­írásos nyomtatvány alakjában való sok­szorosítása, aminek a szüksége sokszor 60 egyéni, esztétikai vagy más okból merül­het fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom