101247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finom szemcséjű vagy poralakú anyagok folytonos elgázosítására

Megjelent 193Q. évi október hó 15-én. __ MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101247. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés finom szemcséjű vagy poralakú anyagok folytonos elgázosítására. Kohlenveredlung- A.-G. Berlin. A bejelentés napja 1930. évi janaár hó 18-ika. A találmány oly, maradék nélkül elgázosító eljárásra vonatkozik, mely folytonos üzemet és aránylag kisterjedelmű elgázosító berendezésekben nagy teljesítményt 5 tesz lehetővé. Az új eljárás lényege az, hogy a poralakú vagy finom szemcséjű kezelendő anyagot, pl. kőszenet, barnaszenet, kokszot, lepárlási kokszot (Schwelkoks) stb. az elgázosításhoz szükséges oxi-10 génnel együtt, mely kötött vagy kötetlen alakban, pl. levegő, vízgőz vagy iparilag tiszta oxigén, esetleg ezen anyagok keveréke alakjában alkalmazunk, egymás mellett párhuzamosan elhelyezett csatornákon 15 vezetjük keresztül, melyeket forgó dobnak alakkövek útján való megosztása által hozunk létre, az anyagot pedig ugyanakkor az elgázosítás hőmérsékletére hevítjük. Azáltal, hogy az új eljárást forgódobnak szo-20 rosan egymás mellett elrendezett, párhu-. zamos csatornáiban hajtjuk végre, kicsiny helyen igen nagy teljesítményt érünk el és az egyes csatornákban levő, aránylag vékony rétegeket igen egyenletesen és ha-25 tásosan füthetjük. A fenti körülmények között továbbá a képződő gázokat gyorsabban vezethetjük el. A járulékos reakcióhőt, illetve az elgázosítás hőmérsékletére való hevítést kívülről 80 végzett fűtéssel vagy pedig azáltal hozhatjuk létre, hogy az oxigént oly feleslegben vezetjük be, hogy az részben a kezelendő anyag elégetésére legyen fordítható. Az oxigénfelesleget akár légfelesleg, akár iparilag 35 tiszta oxigén feleslege alakjában vezethetjük a kezelendő anyaghoz. A kezelendő anyag részleges elégetésén alapuló fűtést a csatornák falain át való közvetett fűtéssel kombinálhatjuk. A termék hidrogén- és szénoxidtartalmát 40 a reakciótér hőmérsékletének megfelelő megválasztása útján és a külön előhevíthető vízgőz, levegő, oxigén vagy ezek keveréke hozaganyagmennyiségeinek arányait változtatva, tág határok között, tet- 45 szés szerint befolyásolhatjuk. A mellékelt rajz kapcsán, mely az új eljárásnak megfelelően szerkesztett, forgódobos lepároló kemence példaképeni foganatosítási alakjait tünteti fel, az új eljárás 50 megvalósításának különböző lehetőségeit közelebbről világítjuk meg. Az 1. ábra szerinti forgókemence alkalmazása esetén az elgázosítandó anyagot, melyet (a)-nál vezetünk be, a (b) adagoló 55 szerkezet az (f) dob mellső végén, a dobon belül elrendezett alakkövek által alkotott csőalakú (c) reakciócsatornákba továbbítja. A (k)-nál a (d) előkamrába lépő fűtőgáz az (e) fűtőcsatornákba jut (2. 60 ábra), melyeket az alakkövek a reakciócsatornák között képeznek. Az elgázosító (vízgőzt az (1) csövön át vezetjük be, mely elé megfelelő elzárószervet iktatunk. A vízgőzt, amint az ábrán feltüntettük, az el- 65 gázosítandó anyaggal egyenáramban, vagy pedig ahhoz képest ellenáramban vezethetjük. A fűtőgáz a kemencét a (h) csonkon át hagyja el, míg a kapott gázállapotú terjmék, pl. vízgáz, az (i) csonkon át felfelé 70 távozik, a hamut pedig a (g) tölcséren keresztül lefelé távolítjuk el. A vízgőz sebességét úgy választhatjuk meg, hogy az anyagot gyakorlatilag csak önsúlya hajtsa keresztül a dob ferde csatornáin, vagy pedig na- 75 gyobbra is választhatjuk, olyannyira, hogy a poralakú anyag a csatornákban bizonyos örvénylő vagy akár lebegő állapotba jusson.