101241. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a szövetnek kifeszítésére, feszítőkeretekre, különösen kézi himzőkeretekre

Megjelent 193Q. évi október hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101341. SZÁM. — I/g. OSZTÁLY. Berendezés a szövetnek kifeszítésére feszítőkeretekre, különösen kézi himzőkeretekre. Glücksmann Edith magánzó nő Berlin. A bejelentés napja 1930. évi március hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi március hó 28:

ika. Himző- és feszítőkereteknél ismeretesek mái' oly berendezések, amelyeknél a kifeszítendő anyagot szőritől óeek vagy ehhez hasonlók között tartjuk azálital, hogy , u tóbbiakat csavarokkal vagy ehhez hasonlókkal egymáshoz, szorítjuk. E berendezéseknél a szorítólécekeit igén nagy mértékben kell összeszorítani és az. alkalmazott szoritóerő rendszerint nem, áll i arányban a keletkező feszültséggel. Az ismert berendezéséknél különleges szervek szükségesek ahhoz, hogy a szövetnek, illetve anyagnak megsérüléséit meigiakadályozhassiuk. E szervek a szorítóJécekeit bonyolultakká teszik éis megdrágítják. A találmány szerinti berendezés egyszerűen előállítható és kiezelhettő. Lényegileg abban áll, hogy a kifeszítendő szövetet vaigy anyagot végével egy-egy szorítórúd köré fektetjük, azután pedig e szorítórudakat a feszítőkeret hlarántlécének: hornyába olyképp illesztjük, hogy a kifeszítendő anyagnak feszítőereje közvetlenül a szorít órádra hat olyképp, hogy a szövetnek szabad vége a szorítórúd és a haránítléo hornyának fala közé szorul. Ezáltal a szorítóerő a feszültséghez alkaHmiazkoidik és különleges berendezésék nélkül mindemkor akkora nyomásit kapunk, amekkorára a szövet megtartásához éppen szükségünk van> Azáltal, hogy a különleges szorítószervek elmaradnak, a keret igen egyszerűvé válik éis épp oly olcsón állítható elő, mint azon kereitelk, aimeJyek-i nél az anyagot a lécekhez varrjuk. Miivel a szövetnek feszültsége a szoríttórúdnak szorító nyomását befolyásolja, ' fontos, hogy a feszültséget finom fokozatokban állíthassuk be, amit azáltal érhetünk el, hogy a keresztléceken a rögzítőcsapok szómára több furatot alkalmfazunk egymás mögött, melyeknek egymástól! távolsága eltérő a feszítőlécek luktávolságától. Ezáltal, aszerint, hogy a rögzátőcsapoit a keresztlécnek egyik vagy másik fu- í5 ratába illesztjük, a keresztit ekeit a feszítőléicek lukltávolságónak tört-részév el állíthatjuk el. Azon célból, hogy a keresztléceket egyenletes fokozatokban állíthassuk el, a keresztlécek luktávolsága előnyösen 50 0.5-szenese vagy 1.5-szieirese (nna/tematikai kifejez,ésisel „n ip 0.5" a feszítőlécek luktávölságának. Még fmoimaibb fokozatokat azáltal érhetünk el, ha az egyik kereisEitlécen a lu k távolságot a fenti arány 55 szerinlt, a másik ker<'sztlécen pedig a luktávolságot a „n + 0.25"-szeresre veszszük. Ez esetben % luktávofeágnyi finomsággal állíthatjuk be a, keresztléceket; hasonlóképpen, ha a kereszitlécekiem három 50 lukat alkalmazunk, úgy 1

I» luktávolságnyi pontossággal állíthatjuk bei a keimszitléceket. Az előállítás olcsóbba téltelére a feszít,őléceken lukak helyett beugrásokat készít,hetünk, melyek a feszítőlécek hosz- 65 számaik felén helyezkednek el. A rajzon a találmánynak több példaképpen! kiviteli alakját láthatjuk: Az, 1. ábra a feszítőkeretnek felülnézete kifeszített szövettel, a 70 2. ábra egyik réselt lécének keresztmetszete^ a 3—5. ábrák a 2. ábrához hasonló keresztmetszeteket különböző kiviteli alakokban, a 75 6—8. ábrák további kiviteli alakolt felülnézetben, elölnézetben és keresztanietsaetben, míg a 9. ábra a 8. ábrániaik részletét nagyobb léptékben mutatja. 80