101228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tűzhelyeknél a szállókoksz hasznosítására

Megjelent 193Q. évi október hó 15-én. t MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101238. SZÁM. H/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tűzhelyeknél a szállókoksz hasznosítására. Walther & Cie A.-G. Köln-Dellbrück. A bejelentés napja 1929. évi október hó 18-ika. Poralakú, főleg sovány szenek elégetésekor, jóval nagyobb mértékben, mint egyéb szénfajták elégetésekor, szállókoksz képződik, melynek még tetemes, kb. 5500— 5 6000 kalóriát kitevő fűtőértéke van. Ez a szállőkoksz a tűzhely hatásfokát csökkenti és egyébként is igen hátrányos az üzemben. Ezt a friss tüzelőanyaghoz való keveréssel ismét be lehetne vezetni a tűz-10 helybe, de ez meglehetősen körülményes lenne. Azonkívül megőrölni és poralakban is lehetne ezt a szállókokszot elégetni, ez azonban szintén körülményes és drága lenne. 15 A jelen találmány már most olyan eljárásra és ennek véghezvitelére alkalmas berendezésre vonatkozik, mely lehetővé teszi a szállókoksznak, a berendezés primer tüzelőterében, aránylag egyszerű mó-20 don való hasznosítását, illetve elégetését. Ez az eljárás abból áll, hogy a füstgázokból a tüzelőberendezés huzamaiban lehulló szállókokszrészecskéket külön helyeken felfogjuk, összegyűjtjük és lég-25 áram hatása alá hozzuk, mely közvetlenül a tüzelőtérbe fújja ismét be azokat, ahol azok azután elégnek. Az eljárás véghezvitelére a füstgázhuzamokban, pl. a gőzkazántüzelőberendezés 80 kazánjának huzamaiban elrendezett szállókoksztölcséreket vagy szállókokszzsákokat legalsó részükkel célszerűen közvetlenül légvezetékhez kapcsoljuk, melybe azok szállókoksztartalma önmagától be-85 hull, hogy a vezetékben vezetett légáram azt magával ragadja és alkalmas fúvókákon át a tüzelőtérbe juttassa. A tűzhely szélessége szerint egy vagy több ilyen fúvóka rendezhető el egymásmelleit. A t0 szállókokszgyüjtő tölcsérek fenekén elren-45 55 60 dezett alkalmas tolattyúkkal vagy effélékkel a szállókoksz elvezetését a szükséghez képest megindítani vagy beszüntetni lehet. Levegő helyett a szállókoksznak a tüzelőtérbe való befúvására füstgáz is használható. Ez esetben fuvó szívja be a kazánberendezés hátulsó részéből á forró füstgázt és nyomja azt a berendezésen keresztül. Ennek kétféle előnye van. A forró 50 szállókokszrészecskék, melyek a kazánberendezés szállókokszgyüjtő tölcséreiben összegyűlnek, ekkor nem hűlnek le, mint hideg levegővel való befúvás esetén, tehát a tüzelőtérben gyorsabban gyulladhatnak meg és így tökéletesen eléghetnek, mielőtt újból érintkezésbe jönnek a kazán forrcsöveivel. Azonkívül a szállókoksznak füstgázokkal való fúvása esetén a tüzelőtérben a nagy levegőfelesleget elkerüljük. Nem vagyunk kötve ez esetben a szállókoksz szállítására való közegnek bizonyos minimális mennyiségéhez és így oly nagy mennyiségben fújhatunk be füstgázt, hogy ez egyúttal a tüzelőtérben lévő füstgáznak 65 folytonos felkavarását is végezheti, ami az egész elégési folyamatot nagy mértékben javítja. Füstgázoknak a tüzelőtérbe való visszavezetése önmagában véve ismeretes már, új azonban itt ezekkel a füstgázokkal szállókoksznak a tüzelőtérbe való bevezetése. A mellékelt rajz ilyen berendezésnek foganatosítási példáját mutatja vándorrostélyú kazántűzhellyel kapcsolatban. Az 1. ábra a berendezés hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vezetett metszete és a 3. ábra a berendezés olyan módosított alakjának hosszmetszete, melynél a szálló-70 75