101226. lajstromszámú szabadalom • Horgos kirakatablakzár

Megjelent 193Q. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101226. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Horgos kirakatablakzár. Yasárugyár Il.-T. Sopron cég Sopron. A bejelentés napja 1929. évi november hó 2-ika. Az eddigi horgos kirakatablakzáraknak többrendbeli hátrányaik vannak. így pl. a zárba dugott kulcsot csak tapogatódzások után húzhatjuk ismét ki, ami idő-5 veszteséggel jár, továbbá a záróhorog .nem rögzítődik pontosan nyitó helyzetében, hanem azon rendesen túlfordul, ami által kedvezőtlen benyomást kapunk, továbbá a záróhoroggal kapcsolatos kulcsvezető-10 hüvely a zárfalhoz közvetlenül van szegecselve, mely munkamód nem ad tetszetős eredményt, azonkívül hosszadalmas és a hüvelyt nem mindig jól biztosítja. Mind e hátrányokat a találmány sze-15 rinti horgos kirakatablakzár kiküszöböli. A rajzon a találmánynak egyik példaképpeni megoldását láthatjuk, és pedig az 1—3. ábrák a kulcsvezetőhüvelyt háromféle megmunkálási fokozatban, táv-20 latilag, a 4. ábra a záróhorgot távlatilag, az 5. ábra a kulcsvezetőhüvelyt rögzítő szöget, a 6. ábra az összeszegecselt záróhorgot és 25 kulcsvezetőhüvelyt távlatilag, a 7. ábra az összeszerelt zárnak függélyes metszetét, a 8. ábra végül a zárnak távlati képét mutatja. 30 Eddigelé a (b) kulcsvezetőhüvelyen félkör terjedelmű (f) kivágás volt, mely a (h) kulcs (h') szakálát bevezető (e) résnek mindkét oldalán helyezkedett el. A találmány szerint ezen (f) kivágás az (e) 35 résnek csakis egyik oldalán, negyedkörív terjedelemben van csak meg. Ha tehát a (h') kulcsszakált a kirakatablak nyitására, az (f) kivágásba akasztottuk és a kulcsot akár nyitott, akár zárt kirakat-40 ablak mellett, a zárból ki akarjuk húzni, úgy a kulcsot negyedkörívhosszban elfordítjuk, mikor is a (h') kulcsszakái a kivágásmentes résfalnak ütközik és a kulcsot akadálytalanul kihúzhatjuk, míg eddigelé a félkörív terjedelmű kivágá- 45 soknál, a kulcsszakái a kivágásnak a rés másik oldalán levő részébe rendszerint átfordult. A (b) kulcsvezetőhövely eddigelé csődarabból készült, melynek végét a zár- 50 falhoz szegecselték. A találmány szerint a (b) hüvelyt egyetlen tömör vasdarabból, előnyösen gömbölyű vasból állítjuk elő, melyet először egyik (c) végén elvékonyítunk (1. ábra), azután ellentétes 55 végén a (d) helyen, a (h) kulcsszár számára kifúrjuk (2. és 7. ábrák) az (e) helyen réseljük, az (f) helyen kivágjuk és végül az elvékonyított (c) oldala felől vékonyabb (g) furatot készítünk, mely a 60 bővebb (d) furatig ér. Azután a (b) vezetőhüvelyt (c) csapjánál fogva az (1) záróhorog négyszögű (k) áttörésébe szegecseljük és ilykép a 6. ábrán látható egyesített záróhorgot és kulcsvezető- 65 hüvelyt kapjuk. A záróhorog (1) agyrészének a (j) horognyúlványon kívül, a forgásponton túl (i) ütközőnyúlványa van, mely nyitott záróhorog mellett a (p) zárfalnak ütközik (lásd a 8. ábrán ki- 70 húzottan rajzolt helyzetet) és ezáltal megakadályozza, hogy a záróhorog nyitó helyzetén túlforduljon. A záróhorognak (i% j') záróhelyzetét szakgatott vonalak mutatják. Az egyesített záróhorgot és 75 vezetőhüvelyt a zárfalhoz (n) csap erősíti, melynek egyik végén a furatos kulcs számára vezető (m) csapnyúlványa van, míg e (n) rögzítőcsapnak másik végén kiszélesedő lapos (o) feje van és e (n) rög- 80