101215. lajstromszámú szabadalom • Fajtázással működő füstgázterelő
Megjelent 193Q. évi október hó 15 -én . '•AGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALffl BreÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 101215. SZÁM. — V/c. OSZTÁLY. Fajtázással működő füstgázterelő, borsodi és katymári Latinovits Tibor magánzó Budapest. A bejelentés napja 1929. évi december hó 18-ika. Ismeretesek oly lemezes füstgázterelők, melyeket mozdonyok füstszekrényében alkalmaznak, hogy a füstgázok áramlási irányát kb. 180°-al megtörjék és ezáltal a 5 füstgázokkal együtt távozó szilárd részek (izzó széndarabkák, hamu, pernye) kiválását elősegítsék. Ily módon az izzó szilárd részecskék nagyobb része a füstszekrényben porrá törik, illetve visszamarad, amiáltal 10 a szikragyujtás veszélye kiküszöbölődik. A lemezekből készült füstgázterelők hátránya, hogy a füstgázokat a legtedyaiabb természetes., áramlási irányból kitérítik és . így a léghuzamot rontják! Különöse"nTíátrá-15 nyös a léghuzam ezen csökkentése, ha a mozdony áll vagy gőz nélkül halad, mert ekkor nincs meg a fúvócső segélyével egyébként előidézett nagy légszívás, úgy hogy a füstgázok a terelőlemezek között csak tö-20 kéletlenül juthatnak a kéménybe. A találmány célja füstgázterelőknél az előbb jelzett hátrány kiküszöbölése. Ezt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy terelőlemezek egyikében szitaszerűen át-25 tört betétet alkalmazunk. Ez a betét annyi szabad keresztmetszetet biztosít, hogy kisebb füstgázmennyiséget közvetlenül átengedhet, viszont nagyobb füstgázmennyiségnél, vagyis amikor a füstgázok sebessége 80 nagy és így azok sok szilárd részecskét ragadnak magukkal, a füstgázok legnagyobb része a tömör terelőlemezek megszabta úton kényszerül haladni, úgy hogy a szilárd alkatrészek kifajtázása, porrátörése, illetve 85 visszamaradása az irányváltozási helyen bekövetkezik. A rajzon a találmány foganatosítási példája látható. Az í. ábra mozdonykazán füstszekrényének 4<0 függőleges hosszmetszete, a 2. ábra pedig az 1. ábra A—B vonala szerinti keresztmetszet. A füstgázok az (a) hosszkazán (b) tűzcsövein át jutnak a (c) füstszekrénybe, melyben a (d) fúvócsövön át kiáramló 45 fáradt gőz mesterséges léghuzamot idézhet elő. A füstszekrényben a tömör (e, f, g) és (j) terelőlemezek vannak, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a füstgázokat a teljes vonallal jelölt nyíl irányában kény- 60 szerítik áramolni. A (g) terelőlemez a füstszekrény aj tóra van erősítve, úgy hogy a füstszekrényajtó kinyitásakor ezen (g) terelőlemezt magával viszi; ekkor a füstszekrény belsejé- 55 hez akadály nélkül hozzáférhetünk. Az (f) terelőlemez a füstgázoknak a szaggatott vonalakkal jelölt nyilak szerinti akadálymentes, természetes áramlási irányára gyakorlati értelemben merőleges és ennek 60 középső részében helyezzük el a szitaszerű (h) betétet. A betét előnyösen oly sűrű szövésű szita, hogy a szikrákat visszatartsa, azonban annyi szabad keresztmetszetet nyújtson, hogy a mozdony állása közben, 65 továbbá gőznélküli menetnél, tehát amikor szikraszórás nincsen, a fejlődő füstgázokat gyakorlatilag teljes mennyiségben átengedhesse. A berendezés működése annyira egy- 70 szerű, hogy alig szorul bővebb magyarázatra. Állás közben, gőznélküli menetben a fejlődő kismennyiségű és kissebességű, szilárd részeket nem is tartalmazó füstgázok az 1. ábrán szaggatott vonalakkal jelölt 75 nyilak szerinti legkedvezőbb áramlási irányban jutnak a (k) kéménybe, gőzalatti menetnél, amikor a (d) fúvócsövön a (k) kémény felé ömlő fáradt gőz erős léghuzamot idéz elő, nagymennyiségű füst- 80
