101178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kovasavnak a cellulózgyárak maradéklúgjaiból való kitermelésére

Megjelent 193Q. évi október hé 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101178. SZÁM. — XHI/a. OSZTÁLY. Eljárás a kovasavnak a cellulózgyárak maradéklúgjaiból való kitermelésére. Procédés Navarre S. A. cég1 Lyon. A bejelentés napja 1930. évi február hó 8-ika. Franciaországi elsőbbsége 1930. évi jannár hó 27-ike. Növényeknek alkáliás eljárásokkal való főzéséből származó maradéklúgok gyakran tartalmaznak — igen változó mennyiség­ben — nátronszilikát alakjában levő oldott 5 kovasavat. Ez a kovasavmennyiség jelentékeny le­het kovasavdús növényeket, pl. szalmát feldolgozó üzemekben. Az ily lúgokból származó kalcinált sók 10 kilúgozása által kapott oldatok a főzés fo­lyamán feloldott egész kovasavmennyisé­get tartalmazzák úgy, hogy azok úgy visel­kednek, mint a nátriumkarbonát és nát­riumszilikát keveréke. 15 Ha ezekből mésszel ki akarnók termelni a marónátront, az oldott kovasav jelenléte ezen folvamat közben sok hátránnyal jár­hat. A regenerált marónátronlúg nehezen ál-20 lítható elő jó viszonyok között, minthogy 1. kalcium nátriumszilikát kettős só kép­ződik, ami nátronveszteséggel jár; 2. s hogy a marónátronná alakítandó lúgban kovasav van jelen, mely a nátrium-25 mai egyesülve marad és a lúg marónát^on­tartalma és ennek folytán deszinkrusztáló képessége is csökken. A lúgosítás folyamán keletkezett kal­ciumkarbonát iszapból a meszet szintén 30 nem lehet regenerálni, mert ebben az iszap­ban bizonyos mennyiségű, mészhez kötött kovasav van jelen, amely kovasavmennyi­ség minden újabb műveletnél gyorsan nö­vekednék. 35 A találmány tárgya eljárás, amellyel nö­vényeknek alkáliás eljárásokkal való főzé­séből származó maradéklúgjaiból az összes kovasavat kivonhatjuk. Ezek a maradéklúgok elég nagy mérték­ben alkáliásak, minthogy azonban a kö- 40 vetkező anyagok vannak jelen: 1. szabad marónátron, amely még nem használódott fel teljesen; 2. nátriumkarbonót, 3. kovasavhoz vagy más gyenge savak- 45 hoz kötött nátrium. Ha ezekhez a lúgokat savakkal közöm­bösítjük, akkor a nátriumsók savait sza­baddá tesszük, amelyeknek hidrolízise e lúgoknak alkáliás jelleget adott; neveze- 50 tesen a kovasav kicsapódik. Műszaki és gazdaságossági szempontból e közönbösítést nem végezhetjük kereske­delmi (ásványi vagy szerves) savakkal. A találmány szerinti eljárásnál növé- 55 nyeknek vagy bizonyos állati anyagoknak a hidrolízisénél felszabaduló szerves sava­kat (pl. pektin-, ill. lanolin savakat) alkal­mazunk. E célból pl. a forró maradéklúgokat 60 (azon a hőmérsékleten, ahogy a kilúgozó tartányokat elhagyják) tetszőleges oly nö­vényi vagy állati eredetű anyagokra vezet­jük, amelyek hidrolízisénél savak kelet­keznek. 65 Az eljárásnak racionalisabb foganatosí­tása céljából a kezelendő lúgot az alkal­mazott növényi vagy állati anyagot tar­talmazó több, sorozatosan elrendezett edénybe (kádba) akként vezetjük, 70 1. a kezelendő lúg a legnagyobb mér­tékben kihasználva találkozzék ezen anyag­gal; 2. az oldható kovasavtól megszabadított lúg friss növényi vagy állati eredetű anya- 75 gokkal kerül össze. E kezelés folyamán a maradéklúgok al­kálitása gyorsan csökken. Amikor közönbös

Next

/
Oldalképek
Tartalom