101174. lajstromszámú szabadalom • Kéttengelyű sínjármű

Megjelent 193Q. évi október hé 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101174. SZÁM. — Y/c. OSZTÁLY. Kéttengelyű sínjármű. Schweiz. Lokomotív- & Maschinénfabrik cég- Winterthur. Pótszabadalom a 96704. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1929. évi november hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi december hó 3-ika. A találmány 413.782. sz. német szaba­dalmunkban védett szerkezetű, kétten­gelyű sínjárműre vonatkozik, mely jármű tengelyeit a kocsiszekrény alatt, a ten 5 gelyek között fekvő mótor, illetve motorok hajtják meg, ahol IS B. kardan-csuklók ré­vén hajtható tengelyeket a kocsiszekrény­hez képest oldalirányban szabadon moz­gatható, a hajtómotort vivő mozgó alváz 10 kényszermozgásúlag vezérli. 444019. sz. német szabadalmunk révén ismeretessé vált továbbá oly elrendezés, melynél a haj tó tengelyek mindegyike merev kapcsolórúd útján saját tengelyén 15 nyugvó, hozzátartozó motorral van össze kötve, ahol is ez utóbbi tengely egyúttal a hajtótengelyt is beállítja. 96704. számú magyar törzsszabadal­munk oly sínjárművet helyez védelem 20 alá, melynél egy tengely téríti ki a moto­rokat vivő, a kocsi főkeretén a mozgási irányhoz képest harántirányban kilendít­hető közbenső keretet és ily módon állítja be kanyarulatokban a mozgó alvázzal }5 rudak révén kapcsolt hajtótengelyeket. A találmány szerint a mozgó alváz a főkerettől függetlenül, a fordulótengelyen rugalmasan ágyazott és a mozgó alváz­nak két végéhez a két kívülfekvő hajtó­to tengellyel mereven kapcsolt motorok min­den irányban mozgathatóan csatlakoznak. A motorok mindegyikének a hajtóten­gelytől elfordított oldalán tartókarja van, melynek külső vége a mozgó alvázon el-5 helyezett mótornak gömbcsuklós ágya­zata. Ezeknek a tartókaroknak két belső végét egy minden irányban mozgatható, hosszirányú elcsúszást megengedő csukló köti össze egymással. A két tartókarnak forduló tengely útján eszközölt összekap- 40 csolása, valamint a motoroknak a hozzá­juk tartozó tengelyekkel való merev kap­csolata révén a két hajtótengely csuklós összeköttetése létesül és a fordulótengelyt vivő váz folytán kanyarulatokban beáll. 45 Ennek az elrendezésnek előnye az, hogy a rugalmas, mozgó alvázon ágyazott mó torok erre a vázra forgatónyomatékot nem visznek át ós a középső tengely nem lesz tehermentes. Azonkívül a középső 50 tengely, a fordulótengely, kényszerjára­tulag sugárirányban vezettetik. A hajtó­tengelyek kapcsolórúdjainak hosszát a kocsifelsőrésznek a hajtótengelyen levő ágyazata és a mozgó alvázon levő mótor 55 gömbcsuklós ágyazata közötti távolság határozza meg. Azáltal, hogy a mozgó alváz kerete rugalmasan nyugszik a fordulótengelyen, a motorok súlyának egy része a szükséges 60 rugalmas felfüggesztést kapja és a for­dulótengely terhelése meghatározott és állandó. A mellékelt rajzok a találmány példa képeni megoldási alakját vázlatosan 65 szemléltetik. Az 1. ábra a jármű oldalnézete. A 2. ábra pedig felülnézete. A kocsi (1) felsőrésze (1. ábra) a (2, 2') rúgók révén a két (3, 3') hajtótengelyen 70 nyugszik. A mozgó (4) alvázat, a kocsi (1) felsőrészével való kapcsolat mellőzésével, a (6) rúgók révén az (5) tengely hordja. A (7, 7') tokokban, a (3, 3') tengelyeken, az illető tengelyekhez tartozó (8, 8') hajtó- 75 művek foglalnak helyet és ezek a tokokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom