101168. lajstromszámú szabadalom • Keresztmetszetben szekrényalakú üreges vasúti talpvas

Megjelent 193Q. évi október hé 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101168. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Keresztmetszetben szekrényalakú üreges vasúti talpvas. Cahn Emil kereskedő Berlin-Charlottenburg-. A bejelentés napja 1929. évi október hó 22-ike. A találmány keresztmetszetben szekrényalakú üreges vasúti talpvasra vonatkozik, mely egy a mennyezetet és az oldalfalakat alkotó felső és egy a feneket alkotó, befelé 5 boltozott alsó talprészből áll. A találmány jellemzője az, hogy a vályualakú felső talprésznek a függélyes hossztengelyhez képest enyhén kifelé dülő oldalfalai vízszintes külső karimákba mennek 10 át, melyek az alsó talprész vízszintes kampóalakú nyúlványaiba mereven befogódznak. Ezen kiképzés folytán az alsó talprész a felső talprésszel oly egységet alkot, melynél nem léphetnek fel az ismert talpvasalc-15 nál az összekötő részeket koptató és gyengítő elmozgások. A találmány szerinti talpvas további előnye, hogy kavicsdarabok nem hatolhatnak be a karimákba úgy, hogy rozsdaképződés 20 nem léphet fel és a kapcsolat gyengítésétől, valamint a talp rugalmasságának befolyásolásától nem kell tartanunk. A két rész egységes talpat alkot, melynek ellentáilása és rugalmassága nem változik. Ezáltal a 25 talp és a vágány biztos ágyazását is elérjük, mert a talp nem vándorolhat és az ágyazat szét nem morzsolódhat, mint abban az esetben, amikor a felső talprész az alsó talprészhez képest elmozoghatna. 80 A rajz a találmány szerinti talp példaképem kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a talp keresztmetszete. A 2. ábra a talpon át vett részleges hosszmetszet. A 85 3. ábra egy egész talpnak hosszmetszete. A 4. ábra felülnézete. A felső (1) talprész nagyjában a szokásos vasúti teknőtalp alakját tünteti fel, mely teknő szélei vízszintes (2) karimákat alkot- 40 nak. A (3) alsó talprész befelé boltozott és szélei kampóalakú, vízszintes (4) nyúlványokat alkotnak. A (4) nyúlványok eredetileg függélyesek és később hajtják őket a felső (1) talprész (2) karimáira. A felső tö (1) és az alsó (3) talprész tehát két különálló hengerlési profilt alkot. A két talprésznek a (4) nyúlványoknak áthajtásával való egyesítése szintén hengerléssel eszközölhető. 50 A sín rögzítésének módja a találmány szempontjából irreleváns. A feltüntetett példában a rögzítés ráhegesztett (5) bordalemezekkel (2. ábra), (6) szorítókengyelekkel és (7) fejes csava- 55 rokkal történik. Ez az ú. n. (K) jelű birodalmi felépítmény. Ez a sínrögzítés minden más, vastalpaknál szokásos rögzítéssel helyettesíthető. Üzem közben a felső (1) talprész függé- 60 lyes (8) szárainak törekvése, hogy kifelé rúgózzanak. Ennek a törekvésnek az alsó (3) talprész többé-kevésbbé ellentáll. A (8) szárak csak annyira mozoghatnak kifelé, amennyire a boltozott alsó (3) talprész 65 utánaenged. Ez utóbbi talprész tehát rúgót alkot, amely a (8) száraknak rugós szétterjedésénél ellentállást támaszt és tehermentesítés után a (8) szárakat eredeti helyzetükbe visszahúzza. 70 Az alul nyitott boltozat következtében az alsó (3) talprész a talp alatt elhelyezett ágyazat-anyagot összetartja. Ennek következtében a talp egész alsó oldalának mindig jó felfekvése van. Az alsó talprész 75 nemcsak ívelt, hanem hullámos is lehet. A találmány szerinti talp súlya kb. 172 kg vágány-folyóméterenként tehát a talpvas súlya 263.85 kg. A (K) jelű birodalmi fel-