101120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony szénhidrogének elgázosítására, elektromos ív segélyével

Megjelent 1930. évi október hó 1-én, MAGYAR KIRÁLYI jHgfl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101120. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés folyékony szénhidrogének elgázosítására elektromosív segélyével. L'Air Liquide Société Anonyme pour l'Etude et l'Exploítation des Procédés Georg-es Claude cég Páris, 111 int Yves Mercier párisi lakos .jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi április hó 20-ika. Angolországi elsőbbsége 1928. évi április hó 20-ika. A találmány folyékony szénhidrogéneknek, mint pl. nyers olajnak, kátrány olajnak stb. elektromos ívvel való elgázosítására való eljárásra és berendezésre vonat-5 kőzik, főleg hidrogénből és acetilénből álló gáz előállítására. Ismeretes az, hogy folyékony szénhidrogénekből, elektromos szikra hatására, a szenen kívül oly gázt nyerünk, mely nagy-10 részben hidrogénből és acetilénből áll; a keverék acetiléntartalma kisebb, mint kb. 15%, mely Berthelot szerint az egyensúlyi állapotnak felel meg. A találmány szerinti eljárás által a ke-15 verék acetiléntartalmát fokozzuk azáltal, hogy a reakciót az acetilénképződés értelmében eltoljuk, a gáztermelést pedig a felhasznált energiának kilowatt-órájaként a maximumig fokozzuk. 20 Az eljárás eredményére a következő tényezők vannak befolyással: a kezelt olaj minősége, a használt elektromos áram frekvenciája, az elektromos áramkör kapacitása és önindukciója, az elektródák 25 természete, mineműsége stb. Azt találtuk, hogy az eredmény elsősorban a folyadéknak az ívben való áramlási sebességétől, a reakciókamrában való nyomástól és az elektródáknak — megadott 30 feszültségnél — egymástól való távolságától függ. Magas (35%) acetiléntartalom elérése céljából az ívben előállított gázt oly gyorsan kell lehűteni, amint csak lehet. Ala-35 csony nyomás az acetilénképződést szintén előmozdítja és előnyös oly depresszió mellett dolgozni, mely legalább 15 higany cm. Másrészt, hogy kilowatt-óránként a lehető legnagyobb gáztermelést érjük el, az 40 elektródákat — megadott feszültség mellett — egymástól azon lehető legnagyobb távolságra távolítjuk el, amely az ív stabilitásával még összeegyeztet hető. Ily viszonyok között oly berendezést 45 alkalmazunk, mely az ív könnyű meggyújtását teszi lehetővé. Pl. az ívet meggyújtjuk, mikor a két elektróda egymással érintkezik; valamely berendezéssel most az elektródáknak egymástól való távolsá- 50 gát növeljük, oly módon, hogy az ív a fent megadott optimális helyzetbe jusson. Más gyújtási eljárás az, hogy az elektródák között magas frekvenciájú szikrát létesítünk, mely a folyadékon keresztül a nor- 55 mális ív számára utat létesít. E szikrát a kezelés alatt vagy fenntartjuk vagy csak a művelet megindításakor használjuk. A két gyújtási eljárást együttesen is alkalmazhatjuk. 60 A rajz a találmány tárgyát képező eljárás foganatosítására való berendezés vázlatát tünteti fel. A kezelendő olaj az (A) tartályba az üreges helytálló (B) elektróda központos 65 részén át jut, mely elektróda megfelelő (C) szigetelő közbehelyezésével van az (A) tartály falára erősítve. A (B) elektróda vége előnyösen kúpos, hogy a közte és a megfelelően szigetelt elmozgatható (D) 70 elektróda között keletkező elektromos ív kialakulását lehetővé tegye. A (D) elek-