101096. lajstromszámú szabadalom • Ék, kalapács- és más szerszámnyelekhez

Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^í SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101096. SZÁM. — XYI/a. OSZTÁLY. Ék, kalapács- és más szerszámnyelekhez. Huber Jakab gyáros Tuttlingeii. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 16-ika. A találmány tárgya ék, mely kalapácsok és másfajta szerszámok nyeleinek rögzí­tésére való. Ismeretesek már olyan ékek, melyek szerszámnyelekhez használatosak, 5 amelyeknél azok különleges alakja és vé­geinek hasítékos kiképzése következtében a beverés alkalmával kampószerűen visz­szahajlanak, begörbülnek. Ezen már isme­retes módon készített ékektől a találmány 10 tárgyát képező ék annyiban tér el, hogy a visszahajlás elősegítése és a görbülési hely pontos megszabásának lehetőségére még egy rovaték is van. Ez a rovaték emellett az ék egész szélességében szilárd módon 15 rendezhető el, esetleg egész áttörésekkel is célszerűen kiképezhető. A mellékelt rajz a találmány tárgyál képező éknek egy példaképpeni kiviteli alakját többféleképpen tünteti fel és pe-20 dig az 1. ábra az ék előlnézetét, a 2. ábra annak oldalnézetét, a 3. ábra egy kalapácsnyél végének az ék befogadására szolgáló horonnyal ellá-25 tott képét, a 4. és 5. ábra a kalapács nyélvég metszi tét az ék laza behelyezése után, valamin! az ék vagy ékek beverése utáni képét, a 6. ábra különféle kiviteli alakokat, me-30 lyeknél balról jobbra nézve az (a) éket, (b)-nél rovaték nélkül, de teljes áttörés elrendezésével szemlélteti. A 6. ábrában a jobboldali legszélső met­szeti beállításban az (a) ék (b) rovatékkal van ellátva, mely azonban nem teljesen 85 van áteresztve, úgy hogy még egy vékony nyersanyag hús is megmarad. Az 1. és 2. ábrában feltüntetett éknek (b)-nél egyoldalúlag lehajlított (c) élén kívül még egy (b) ereszték is van. A (d) 40 kalapácsnyélen egy (f) horony van azért, hogy az ék könnyen belehelyezhető le­gyen. Az (f) horonynak mélysége körül­belül azonos az ék felső peremének a (b) eresztéktől való (x) távolságának megfe- 45 lelő nagyságával (2. ábra). A használat alkalmával a nyelet a szer­számba toljuk, pl. a kalapácsnál, mint ahogy a 4. ábra szemlélteti, az éket az (f) horonyba helyezzük bele és azután beve- 50 rés által a nyélbe beleszorítjuk, mimellett a (c) alsó ékvég, mint ahogyan az 5. ábra ezt szemlélteti, görbülése következtében és a (b) ereszték korlátozása által teljes biztonsággal kampószerűen behajlik. 55 Éppúgy lehet a találmány tárgyát képező ékből egy darabot, mint akár két darabot is beverni. A 6. ábrában szemléltetett ék­formák. ugyanezen célt szolgálják és csu­pán annyiban különböznek az előző kivi- 60 teli alakoktól, hogy az ereszték vagy tel­jes egészében elmarad és helyébe az anyag célszerű perforálását alkalmazzuk, és pe­dig a legkülönfélébb formákban, tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom