101066. lajstromszámú szabadalom • Galvanizáló eljárás
Megjelent 193Q. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101066. SZÁM. Vll/i. OSZTÁLY. Galvanizáló eljárás. Waldberg S. A. cég: Paris, mint Devecis Mihály műszaki főtanácsos budapesti lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 14-ike. A galvanizáló fürdők helyes működésének egyik legfontosabb követelménye, hogy a tárgyak jó vezetői összeköttetésben álljanak az áramforrás negatív pólusával. 5 Kis áramsűrűségekkel dolgozó fürdőknél, mint pl. sárgaréz, nikkel, ahol rendszerint 1 /2 a in p/din- áramsűrűségekkel dolgozunk, elegendő, ha a tárgyakat egy kampóra akasztva, a negatív áramvezetékkel 10 összekötjük, hogy megfelelő kontaktus létesüljön. Azonban nagyobb áramsűrűségeket igénylő galvanikus folyamatoknál, mint pl. a cbromozásnál, ahol 14—15 amp/dm2 áramsűrűség szükségeltetik, a tárgyakat 15 szorosan kell a vezetékkel összekötni, hogy ily módon az átmeneti ellenállás lehetőleg minimumra csökkenjék, s lehetővé váljék, hogy az így származó kontaktuson át egyáltalában eljuthasson ama árammennyiség, 20 mely a megkívánt áramsűrűséget létesíti. Hogy az említett átmeneti ellenállás csökkentése mily fontos a nagy áramsűrűségekkel dolgozó fürdőknél, mi sem bizonyítja jobban, mint a chroinozás gyakor-25 lati kivitele. A chromozásnál a tárgyakat a fürdőbe helyezés előtt jó szorosra kötött áramvezetőkkel egy fémkerethez drótozzuk és a fémkerettel együtt a fürdőbe helyezzük. Ily körülményes módon biztosítjuk 30 a szükséges áramsűrűséget. A jó kontaktus hiánya különös nehézséget okoz az úgynevezett tömeggalvanizálásnál is, ahol a tárgyak a közismert fémszitában, vagy lassan forgó kavaródobban 35 kerülnek a galvanizáló fürdőbe. Ez esetben ugyanis még kis áramsűrűséggel dolgozó fürdőknél is, az áramforrás negatív pólusával összeköttetésben álló szitán, illetve dobvezetéken lényegesen nagyobb áramsűrűségek lépnek fel, mint a 40 csupán az önsúlyukkal lazán a szitára vagy dobvezetékre nehezedő tárgyak felületén, s így természetesen a lecsapódás is túlnyomó részben a szitán, illetve dobvezetéken s nem a tárgyak felületén jelentke- 45. zik. Nagyobb áramsűrűségek esetében azonban, mint pl. a chromozásnál sem szitában, sem forgó kavaródobban egyáltalában nem lehet galvanizálni, mert még csak nyoma sem jelentkezik a fémlecsapodásnak a tár- 50 gyak felületén. A galvanizáló kavaródobok a gyakorlatban csak percenként 20 fordulattal, vagyis igen kis sebességgel szoktak járni, mert a dob forgatásának csupán az a célja, hogy 55. a tárgyak a dob forgatása közben állandóan csússzanak lefelé a dob belső felületén, illetve a ferde tengely körül forgó felül nyitott dobok esetében a dob fenekén, hogy ily módon a tárgyaknak mindig más és 60' más részei érintkezzenek a katodvezetékkel és más-más felületrészek kerüljenek az anoddal szemben a legkedvezőbb helyzetbe. A kontaktus hiányosságából származó nehézségeket van hivatva kiküszöbölni jelen 65 találmány szerinti galvanizáló eljárás, melynek lényege, hogy a tárgyakat egy forgó dobban egy pótlólagos erővel, azaz centrifugális erővel rögzítjük a dob belső felületéhez, melyen a tárgyak az áramfor- 70 rás negatív pólusával összekötött vezetékkel érintkeznek. A dobot természetesen oly nagy forgásszámmal kell forgatni, hogy a keletkező röperő értéke nagyobb legyen, mint a galvanizálandó tárgyaknak önsúlya. 75 Ezen eljárással még a legnagyobb áram-
