101063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás friss főzelék, különösen paraj és sóska tartós áruvá való feldolgozására

Megjelent 1930. évi október hó 1-én. MAGYAR KIRiLiJ qBSgK SZABADALMI BIRÖSAt: SZABADALMI LEÍRÁS 101063. SZÁM. IV/e. OSZTÁLY. Eljárás friss főzelék, különösen paraj és sóska tartós árúvá való feldolgozására Hesz Vilmosné szül. Sulyok Ilona kereskedő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi február hó 27-ike. A paraj és sóska mint friss főzelék a mintegy négy hétig tartó őszi és tavaszi idényben tudvalevőleg oly nagy mennyiségekben kerül a piacokra, hogy igen gyak-5 ran a termelési költségeken való elhelyezése is nehézségekbe ütközik és igen tekintélyes mennyiségek haszontalanul semmisülnek meg. Viszont a főidényeken kívül a fogyasztók mint különleges kerti termény-10 hez kisebb-nagyobb ingadozással csak aránytalanul nagy áron juthatnak hozzá. Pedig, miként a medikokémiai vizsgálatok kimutatták, különösen a paraj növekedést előmozdító, idegerősítő, vérképző, skorbut 15 és rachitis ellenes vitamintartalmánál fogva elsőrangú gyógytápszernek minősítendő, amelynek állandó és rendszeres fogyasztását sok esetben javasolják. Jelen találmány oly eljárásra vonatkozik, 20 melynek segélyével a fentemlített két, fontos élelmicikknek minősítendő főzelék tartós áruvá dolgozható fel, miáltal tekintélyes mezőgazdasági értékeket mentünk meg, azonfelül a fogyasztók szempontjából elő-25 nyös árszabályozást biztosítunk, végül pedig lehetővé tesszük, hogy az említett két főzelék nemcsak a háztartásban, hanem intézetekben, kórházakban, katonaságnál, tengerészetnél is bevezethető és rendszeresen 80 fogyasztható legyen. Az említett főzelékek tartós áruvá való feldolgozása előnyösen kétféle alakban, nevezetesen liszt és tészta vagy pogácsa (keksz) alakjában történhetik és ennek 85 megfelelően módosulnak az eljárás egyes fázisai. A lisztté való feldolgozásnál célszerűen akként járunk el, hogy pl. a friss és bő vízzel átmosott parajt szárítókamrában léces állványra helyezve vagy alkalmas szá- 40 rítóberendezés erőművi úton mozgásban tartott, előnyösen léces szállítószalagján továbbítva lecsurgatjuk; ezt követőleg szárítjuk úgy, hogy a vitamintartalom káros befolyásolása nélkül törékennyé válik. A szá- 45 raz és törékeny parajleveleket végül aprító és őrlő gépekben lisztté őröljük, mit sziták segélyével nagyság, illetve finomság szerint osztályozunk. Az ily módon kapott parajliszt a megromlás veszélye nélkül hosszú 50 időn át elraktározható. Száraz parajtészta, parajpogácsa vagy parajkeksz előállításánál akként járunk el, hogy a fentiekben leírt módon készített parajlisztet előnyösen, mintegy feleannyi 55 mennyiségű gábonaliszttel, esetleg ugyanennyi mennyiségű vajjal keverünk össze, mihez még parajkeksz esetében tojást is keverünk. Az ily módon kapott masszát, amennyiben abból levestésztát kívánunk 60 készíteni, kisodorjuk és szétvagdaljuk; ha ellenben pogácsává vagy keksszé dolgozzuk fel, akkor formáljuk és sütjük. Szabadalmi igények: 1. Eljárás friss főzelék, különösen paraj 55 és sóska tartós áruvá való feldolgozására, amire jellemző, hogy az átmosott és lecsurgatott főzeléket megszárítjuk, a száraz anyagot aprítjuk, illetve lisztté őröljük és szitáljuk. 70 2. Az 1. igénypontban védett eljárás kiviteli módja, amire jellemző, hogy a főzelék-lisztet gabonalisztnek és víznek, esetleg vajnak és tojásnak hozzákeverése mellett száraz tésztává, pogácsává 75 vagy keksszé dolgozzuk fel. Pallas nyomda, Budapest.