101053. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsolóóra rádiókészülékekhez, valamint világítási áramkörökhöz
Megjelent 1930. évi szeptember hó 213-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 101053. SZÁM. — VLL/G. OSZTÁLY. Önműködő kapcsolóóra rádiókészülékekhez, valamint világítási áramkörökhöz. Sarkadi Sándor üzemvezető Kispest. A bejelentés napja 1930. évi február hó 19-ike. A találmány oly kapcsolóóra, mellyel előre beállítható az, hogy mikor és menynyi ideig szólaljon meg egy rádiókészülék, vagy pedig pl. világításnál, mikor, melyik 5 áramkörök kapcsolódjanak be. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a kapcsolóóra elölnézete, a 10 2. ábra a kapcsolóóra oldalnézete, a 3. ábra a kapcsolóóra egy részének metszete, a 4. ábra a kapcsolóóra egy másik kiviteli alakjának oldalnézete, az 15 5. ábra pedig részletrajz. Az (a) tok belsejében tetszés szerinti hajtómű, pl. óraszerkezet van elhelyezve, a tok homlokfalát pedig a (b) szigetelőlap alkotja, melyre az áram vezetőfémből ké-20 szült (c) tárcsa van erősítve. A (c) tárcsa alkotja az óra számlapját és ennek megfelelően, számbeosztással van ellátva. A (c) tárcsán köralakban futó (d) vezetőhorony van vágva és ebbe a horonyba 25 az áramvezetőfémből készült (f) csúszótestek vannak helyezve, melyek a (c) tárcsa síkjából kiálló (g) bordával vannak ellátva. A (c) tárcsa középpontjában, a tárcsától szigetelten helyezkedik el a (h) óra-80 mutatót hordó (i) tengely, mely az (a) tokban levő hajtóművel van összekötve. A hajtómű felhúzása, az (i) tengely központi (j) furatába dugott kulccsal eszközölhető. Az (a) doboz oldalfalán vannak 35 az érintkező dugaszok befogadására szolgáló (k) furatok és pedig — az 1—3. ábrák szerinti kiviteli alaknál — két ily dugaszfurat van, melyek egyikét az (1) vezeték a (c) tárcsával, másikát pedig 40 az (m) vezeték a mutató (i) tengelyéve] köti össze. Ha tehát az áramkör érintkeződugaszait bedugtuk a (k) furatokba, az áramkör egyik sarkát a (c) tárcsához, másik sarkát pedig a mutatóhoz kapcsoltuk. Az áramkör akkor záródik, ha a mutató 45. érintkezik a (c) tárcsával. A mutató azonban úgy van elhelyezve, hogy a (c) tárcsa síkja felett mozog, anélkül, hogy azzal érintkeznék és csupán csak az (f) csúszótestek kiálló (g) bordáit érinti. Ha már 50 most az (f) csúszótesteket, a (c) tárcsa (d) vezetőhornyaiban, bizonyos időpontra állítjuk, mely időpontot a (c) tárcsa számbeosztásán lehet leolvasni, akkor ebben az időpontban záródik az áramkör az (f) 55. csúszótesten át és így pl. a rádiókészülék ebben az időpontban önműködően megszólal. Több csúszótest elhelyezésével így a megszólalás időpontjait előre' beállíthatjuk és a csúszótestek hosszának változtatá- 60 sával szabályozhatjuk azt is, hogy meddig legyen a gép működésben. A 4. ábra szerinti kiviteli alakot világításnál használjuk. Ennél a (c) tárcsa (n) szigetelőlappal ketté van osztva és a 65-tárcsa egyik felét az (o) vezeték az egyik (k) dugaszfurathoz, másik felét a (p) vezeték a másik (k) dugaszfurathoz kapcsolja, míg a mutatót az (r) vezeték egy harmadik (k) dugaszfurattal köti össze. 70 Az óra itt kettős áramkörbe lesz bekapcsolva és mikor a mutató a (c) tárcsa egyik felén levő (f) csúszótesttel érintkezik, az egyik áramkör záródik, mikor pedig e tárcsa másik részén levő csúszótest fölött 75^ halad el, akkor a másik áramkör zárul. A (c) tárcsát természetesen tetszés szerinti számú, egymástól szigetelt darabra vághatjuk szét és így folyton változtathatjuk a záródó áramköröket. 80