101025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műfa előállítására

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. HÁG TAR KIRÁLYI jKKgHL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101025. SZÁM. IVll/1. OSZTÁLY. Eljárás műfa előállítására. Schless Stefan mérnök Salzburg/m. Grödig. A bejelentés napja 1929. évi december hó 24-ike. A találmány oly pácolható és fényesít­hető műfa előállítására való eljárásra vo­natkozik, mely természetes fával azonos módon kezelhető és azonos külsejű is. Az új műfa különösen alkalmas parketpadló, falborítás előállítására, alkalmazható be­rakások létesítésére és a bútoripar cél­jainak is megfelel. A kész termék nem vízszívó, a hőnek és a tűznek ellenáll, tökéletesen térállandó, nem vetődik, nem hajlik ós neim hasad. A termék esztergál­ható, fúrható, gyalulható és fűrészelhető; ezenkívül az összes festékeket, mint pl. olaj- és lakkfestékeket, továbbá a pácoló­szereket felveszi és azokat tökéletesen abszorbeálja. Az új műfa előállítására kalciumoxidot vagy kalciumihidroxidot porított állapot­ban bensően összekeverünk kovasavval és cellulózával vagy más rostos anyaggal vagy pedig faliszttel, megnedvesítjük és bizonyos ideig nyugodni hagyjuk. A ros­tos anyag a nedvességet felszívja és ebben az állapotban könnyein sajtolható. A kovasav pil. sejtkova vagy őrölt kvarc alakjában alkalmazható. Rostos anyag gyanánt alkalmazhatunk pl, cel­lulózát, faanyagot, azbesztet, fűrészforgá­csot. A keverés pl. a következő arányban történhet: 40% kovasav, 30% kalcium­oxid, 30% rostos anyag. A sajtolandó keveréket mindenekelőtt negfelelő berendezésű gépén nemezszerű, azított állapotra hozzulv és formaszek­énybe fektetjük vagy fuvatjuk be. A fu­,-atás céljára oly fúvógépet használha­unk, mely hasonló ahhoz, amelyet ne­nezk a lap tompok gyártására szoktak liasz­íálni. Ezen fúvóigépnél a tisztított és fel­lazított gyapjút formaszekrénybe fuvait- 40 jáik, melynek fepekén a gyapjú leülep­szik. A jelen találmány céljaira ilyen­fajta fúvógépbe a nemeaszerüen fellazí­tott műfaanyagot fújjuk be. A fenéken leüllepedett masszát ezután sajtoljuk. 45 amikoris a rostok egymással összeékelőd­nek és kéregpapírszerű struktúrával ren­delkező sajtolt terméket adnak. Ezen saj­tolt terméket ezután előnyösen szárító­térbe visszük, ahol azt egészen 110° C-ig 50 növekedő hőmérséklet behatásának tesz­szük ki. Ezt a hőkezelést kb. 10 órán át folytatjuk. Ezáltal az anyag szárad és a benne levő meszet a kovasav leköti. Ezen kezelés által az anyag már annyira 55 megkeményedett, hogy a sajtolt terméke­ket most már oly kamarában állíthatjuk fel, amelybe állandóan szénsavat áramol­tatunk. A sajtolt termék egy bizonyos időn át közönséges vagy 111° C-ig menő 50 hőmérsékleten a szénsav behatásának marad kitéve, anűkoris a szénsavat a mész szénsavas mész képződése közben felveszi, mely utóbbi a rostos anyag rost­jait egymással tökéletesen összeköti. 65 Az ily módon kapott anyag végleges (kikészítését a mindenkori felhasználási célnak megfelelően olajozás, impregnálás vagy politura felvitele által végezzük. Némely célra ajánlatos az ismertetett 70 eljárást aképpen módosítani, hogy a mű­fát két vagy több rétegből állítjuk elő, mely rétegek különböző összetételüek és melyeknek ehhez képest más-más a faj­súlya és struktúrája. Az ilyen lemezek 75 bármely kívánt vastagságiban előállítha­tók, nyomás és ütés ellen nagy ellenálló­képességet mutatnak és nem vetődnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom