101004. lajstromszámú szabadalom • Hanglemez és eljárás előállítására

Megjelent 1930. évi szeptember lió 15-én. MAGYAK KIKÁLYl SZABADALMI BIEÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 101004. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Hanglemez és eljárás előállítására. Duríum Products Corporation Delaware. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 31 ike. E. A. E. A beli elsőbbsége 1929. éyi április hó 2-ika. A találmány hangreprodukáló lemezekre és ezen lemezek, valamint bevonóanyagaik előállítására vonatkozik. A találmány szerinti hanglemez hor-5 dozótestből vagy alzatból áll, mellyel meleg ál'apotban megszilárdult, oly kondenzációs termékből álló hangbarázdás felület van egyesítve, mely a gramofontíi hatásának ellentáll úgy, hogy a tű sem a 10 hangbarázdák fenekét átvágni, sem pedig annak oldalfalait letörni nem képes. Az új hanglemez hangbarázdus felülete a resorcin kondenzációs termékéből készül, míg a hangbarázdás felületet vivő alzat 15 anyaga célszerűen rugalmas. A hanglemez alzata célszerűen papírlap, mely körülbelül kartonlemez vastagságé és pl. rongyból készül. A papírlapot ol> bevonattal látjuk el, melynek alapanyaga 80 a resorcinnek formaldehyddel létesített kondenzációs terméke és képlékenyítö szert is tartalmaz. A bevonatot úgy viszszük fel a papiros felületére, hogy azzal szoros kötést létesít, majd a hangbarázdá-25 kat tartalmazó patricákat, nyomás alatt a bevont papirosra rásajtoljuk, amikor is a hangbarázdáknak a patricákon elhelyezett pozitív alakmásai, melyekel alább „bordák"-nak nevezünk,, a bevont felületin 80 bevésődnek és a kész hanglemez hangba rázdáit létesítik. A felsorolt anyagok lehetővé teszik, hogy a „bordák" bevésését nyomósajtóban, célszerűen oly vésősajtó ban foganatosítsuk, mely több patri<ával 85 (sajtolókölyűvel) van ellátva úgy. hogy több hanglemez egy munkamenetben készül el. A hangbarázdák bevésése és a lemez kihűlése után az egyes hanglemezeket tetszőleges módon kivágjuk. Előzőleg azonban a papifoslemez fonákoldalát is 40 ugyanolyan bevonattal látjuk el, miáltal elejét vesszük a hanglemez meggörbülésének vagy vetődésének. A bevonóanyag sokféleképpen állítható elő, pl. a következőképpen: 45 Hevítő- vagy hűtőeszközökkel (vízköpennyel vagy kanyarcsövekkel), valamint a gyors kavarást megengedő eszközökkel ellátott fémtartályba 1000 cm8

40%-os formaldehydet öntünk, ehhez 1000 gr. resor- 60 cint keverünk, mely célszerűen bizonyos szemcsenagyságú. Ezeket az anyagokat addig kavarjuk, míg oldatot nem kapunk. Az oldatot, folytonos kavarás közben, 70— 75° (' ig lassan felhevítjük. A kavarást 55 folytatjuk, miközben a hőmérsékletet a megadott határok között tartjuk mindaddig, míg a keverék a célnak megfelelő konsistenciát vesz fel. A papirosalzatra kent próbákkal állapítjuk meg, vájjon a 60 keverék bőségesen az alzathoz tapadó bevonatot alkot. A keveréket rendesen körülbelül '/s óráig kell a megadott hőmérsékleti határok között tartanunk, míg a kellő viszkozitást eléri. Ekkor körülbelül 1000 65 cm3

aethyl- vagy methylalkoholt, vagy a kettő ke\érékét keverjük be. Az alkohol mennyisége változik, aszerint, hogy sűrűbb vagy hígabb bevonat-anyagot óhajtunk kapni, ami a bevonatnak a papirosra 7(v való felrakási módjától függ. A keveréket ekkor hirtelen lehűtjük, közönséges szobahőmérsékletre. Valamely csiszolószert, például '200 gr. angol-vöröset 600 gr. glicerinbe bekeverünk és az oldatba bekebelez- 75 teljük.. Az anyag most már használatra kész és az alzatra gyorsan felrakandó, melynek felületén jól köt. A bevont alza-