99985. lajstromszámú szabadalom • Irányítóeljárás, különösen légi járművek forgalma számára és berendezés az irányító rezgések felvételére

Megjelent 1930. évi jnniiis hó 2-án. MAGYAR KIRÁLY! ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99985. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Iráuyítóeljárás, különösen légi járművek forgalma számára és berendezés az irányító rezgések felvételére. C. Lorenz A.-G. Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1929. évi május hó 21-ike. Kémetországi elsőbbsége 1928. évi julius hó 21-ike. Jelen találmány különösen, légi jármű­vek számára szolgáló irányító eljárásra vonatkozik, melynek lényege az, bogy valamennyi irányító leadóállomás egy és 5 ugyanazon a b u llámbosszon dolgozik és hogy minden leadóállomás kisugárzott frekvenciáját más frekvenciával modu­láljuk. Eddig ily széleskörű irányító or­ganizációra nem volt szükség, mert nem 10 sikerült olyan irányítóberendezéseket szer­keszteni, amelyeknél a beirányzott irány­mérőműszeren közvetlenül leolvasható. Minthogy azonban ilyfajta műszerek már ismeretessé váltak, a jelen találmány 15 értelmében irányító állomásokból széles­körű hálózat létesítése lehetséges, mert minden légi járművet megfelelően fel­szerelhetünk és nem kell a pilótától azt kívánnunk, hogy fejhallgatóval keresse a 20 leadó minimális felvételét. Még ha a pilóta meg is szokta volna az akusztikai felvétel hátrányait, irányító állomások rendszerének az elrendezése mégis lehe­tetlen volna, mert a repülőszolgálat ren-25 delkezéisére álló hullámsorozat ép oly kor­látolt, mint más szolgálatoknál. Irányító­berendezéseknél nyilván csak egy vagy legfeljebb néhány külön hullámhosszt al­kalmazhatunk. A találmány értelmében 30 ezért valamennyi irányító állomás egy és ugyanazon a hullámhosszon működik. Még inkább feltételezi az egy hullám­hosszon való működést az a követelmény, hogy afi irányító leadóknak, ha értékessé 35 akarjuk azokat tenni, megszakítás nélkül éjjel-nappal üzemben kell lenniök, mert hiszen légi járművek mindig jármak. Az irányító szolgálat által lefoglalt hulláin tehát azáltal válik ki, hogy azt időnkint más szolgálatok is felhasználhatják. Hogy 40 azonban a légi jármű a megkívánt cél felé kormányozhasson, a találmány értelmé­ben az irányító leadó által kisugárzott nagyfrekvenciájú hullámot más frekven­ciával moduláljuk és a keresett leadó ki- 45 választására az irányítandó felvevőn meg­felelő szűrőköröket kapcsolunk be. A találmány lényegét egy gyakorlati példával világítjuk meg, melyet az 1. ábra, Németországra alkalmazva, vázlatosan 50 szemléltet. A leadok, Berlin (B), Ham­burg (H), Köln (K), Frankfurt (F), Mün­chen (M) és Leápzig-Halle (L) valamely egyenhullámú eljárás szerint valameny­nyien, például 900 méteres hullámon dol- 55 goznak. Ezenkívül a 900 méteres hullámot egy-egy, az állomást jellemző hangfrek­venciával moduláljuk, pl, Berlint 1000, Leipziget 1200 méteres hullámhosszal stb., amint azt a rajzban feltüntettük. A légi 60 járművön közvetlenül jelző, irányított be­rendezés vain elrendezve, amely a 2. ábra szerint az (E) felvevőkószülók bejárati áramkörében fekvő két irányított és egy irányítatlan antennából áll. Az irányított 65 és irányítatlan antennából álló kombiná­ciók időrendben egymásután hatnak az (I) jelzőműszerre, melyeit a (T) felvevő­telefonnal sorba kapcsolhatunk. Az (E) felvevő és a jelzőműszer közé a különböző 70 irányító leadóknak megfelelő szűrőkörök vannak beiktatva. Az egész eddig leírt be­rendezés a felhasznált hullámhosszra helytállóan be lehet állítva és a pilótának nincs más teendője, minthogy a repülőgép 75 haladásának megfelelően, a műszert a szűrőláncok egyik vagy másik kijárati körébe iktassa. Ha például Berlinből Leip-

Next

/
Oldalképek
Tartalom