99885. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék
Megjelent 1930 . évi május hó 319 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99885. SZÁM. — XlV/b. OSZTÁLY. Szövőszék. Nicolet Walter szövőmester Leipzig. A bejelentés napja 1928. évi október hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi október hó 24-ike. Ismeretes már oly szövőeljárás, amelynél a két láncfonalnak egyike a másikhoz képest szög alatt van vezetve és melynél a láncfonalak keresztezésekor két egymás mögött fekvő szád képződik, amelybe egyidejűleg vagy gyors egymásutánba vetülékfonalat viszünk be, amelyek közül előbb az egyiket, amelyik a mellső szádon van keresztül vezetve, szorítjuk a kész szövethez, míg a hátsó szádban lévő vetülékfonalat a szádváltozás után szorítjuk a kész szövethez. Mindkét láncfonalcsoportnak fonalai egy-egy szádképzőbordának fogaiban kiképezett lyukakon át vannak vezetve. A szádképző bordák, ill. fésűk fel és le mozognak. A vetülékfonalnak a már kész szövetrészhez való hozzászorítása, ill. verése a bordáknak, ill. fésűknek ide-oda mozgatása által történik. A vetüléket a mellső és hátsó szádba a legkülönbözőbb módokon vezethetjük be. Előnyös azonban, ha a szádképzőfésűk, ill. bordák mögötti hátsó szádba bevezetendő vetülékfonalat helytálló vetülékcsévéről húzzuk le és a nyitott szádban a láncfonalakna merőleges irányban ide-oda, mozgatott fonalvezetővel vezetjük be. A hátsó szádba helyezett vetülékfonal & szövetnek szélétől kiindulólag a láncfonalaktól oldalt, a láncfonalakkal párhuzamosan szalad a láncfonalak keresztezéséhez, azután a láncfonalakhoz képest ferdén a vetülékfonalvezetőhöz fut. A hátsó vetüléknek a láncfonalakhoz viszonyított ferde helyzete az ütköző borda hatása szempontjából eddig igen hátrányos volt. A találmány szerint e hátrány kiküszöbölésére a láncfonalaktól oldalt „előre-mozgatókat" alkalmazunk, amelyek a hátsó vetüléket keresztülhúzása után a fonal vezető köz- 40 vetlen közelében megragadják és előre húzzák. A vetülékfonal ferde helyzetéből a lánofonalakra merőleges helyzetbe teljes hosszában csakis akkor helyezhető, ha a hátsó vetülékfonal erősen, meg van fe- 45 szítve. Az eddig ismert berendezésekkel azonban a hátsó vetülékfonal kellőképpen nem feszíthető ki. Ha pedig a hátsó vetülékfonal nincs eléggé megfeszítve, úgy az említett „előre-mozgatóval" csakis azt ér- 50 hetjük el, hogy a hátsó vetülékfonal a láncfonalak között ívalakban helyezkedik el. Ez esetben pedig igen gyakran megeshetik, hogy az ütköző-borda az ívalakban elhelyezkedő hátsó vetülékfonalat nem 55 ragadja meg teljesen és hogy a vetülék -fonalnak egyes részei az ütközőborda mögé kerülnek. A vet ii lékfonalnak az ütközőborda mögé kerülő része a következő szádváltozásnál megakadályozza, hogy 60 tiszta szád képződhessék. Kifogástalan munkához feltétlenül szükséges, hogy a teljes vetülékfonal állandóan az ütközőborda előtt legyen és lehetőleg erősen legyen kifeszítve. E célt a találmány sze- 65 rint egyszerűen azáltal érjük el, hogy a szádképzőbordák, ill. fésűk egymáshoz képest mozgékonyan, ill. szótmozgat hatóan vannak kiképezve és hogy e szádképzőbordák a hátsó vetülóknek átvezetését már 70 akkor teszik lehetővé, mikor a hátsó vetülékfonalnak vezetője útját még be nem fejezte. A vetülék vezetőnek befejezőmozgása által a vetülékfonal, amely a fentiekben említett módon, a szövet szélétől egy 75 darabig a láncfonalakkal párhuzamosan és a láncfonalak keresztezési pontjától a vettilékfonalvezetőhöz, a láncfonalakhoz
