99861. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha
Megjelent 1930. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ||j|jj||| SZABADAt MI BI RÖ SA G SZABADALMI LEÍRÁS 99861. SZÁM. — U/ll. OSZTÁLY. Fűtőkályha. Fehér Lajos tűzhely készítő Szombathely. A bejelentés napja 1929. évi május hó 14-ike. A bejelentés tárgya fűtőkályha, mely csekély tüzelőanyagfogyasztással, gyors melegfejlesztőképessége és jó melegtartóképessége által tűnik ki. E kétféle hatást 5 a találmány szerinti fűtőkályha azáltal éri el, hogy egyfelől a kályhának falát vastag samottbéléssel látja el, mely felmelegedve sok meleget köt le és ezáltal a szobát a tűz kialvása után is melegen 10 tartja, másfelől a füstgázokat a kályha testébe ill. annak tüzelőterébe keresztirányban beépített légkeringő csövek között vezeti el, amiáltal a tűzgázoknak a kéménybe való jutása meg van nehezítve 15 és a füstgázoknak útja meg van hosszabbítva, másfelől pedig biztosítva van, hogy a füstgázok ill. tűzgázok a kéménybe jutásuk előtt melegük nagy részét, a jó hővezetőanyagból készült légkeringőcsövek 20 útján, a szoba levegőjének átadják. A találmány különösen egyszerűsége által tűnik ki és az eddigi vaskályháknak vagy folytonégőkályháknak vagy cserépkályháknak lényeges javítását eszközli. A 25 közönséges vaskályhák ugyanis a szobát gyorsan melegítették fel, viszont rossz hatásfokkal dolgoztak és a tűz kialvása vitán a kályha és vele együtt a szoba is igen gyorsan kihűlt. Ezen eddig azáltal 30 iparkodtak segíteni, hogy a kályha füstelvezetőcsöve és a kürtő közé hosszú kályhacsövet, vagy pedig többé-kevésbbé bonyolult hőkicserélő-berendezéseket iktattak, melyek azonban egyfelől költségesek 35 voltak, másfelől pedig sok helyet foglaltak el, éppen ezért nem voltak mindenütt alkalmazhatók. Végül pedig mindig csak ideiglenes, kisegítő pótalkatrész benyomását tették és az összbenyomást rontották. 40 A folytonégőkályhák, melyek rendszerint vastag samottbéléssel bírnak, nem hűltek oly hamar, viszont éppen a samottbélés folytán a szobát csak lassan melegítették, és különösen fával vagy szénnel való tüzelés esetén, mivel a füstgázok a kéménybe 45 igen rövid úton át juthattak, rossz hatásfokkal dolgoztak. A cserépkályháknak pedig közismert hibája, hogy a szobát aránylag csak lassan fűtik fel. Mind-e hátrányok a találmány szerinti 50 l'űtőkályhánál ki vannak küszöbölve, mely egyszerű, olcsó, a szobát gyorsan felfűti, kevés tüzelőanyagot fogyaszt, jó hatásfokkal dolgozik és a szobát vagy egyéb fűtendő helyiséget sokáig melegen tartja. 55 A rajzon a találmánynak egyik példaképpeni, kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, számos eltérés is képzelhető. Az 1. ábra a fűtőkályhának függélyes 60 hosszmetszete, a 2. ábra pedig távlati képe. A kályha nagyjában az ismert folytonégő kályhákhoz hasonló és ennek megfelelően a rostély alatt (d) hamutérrel és 65 (c) hamuajtóval, a rostély felett pedig (e) tüzelőtérrel és (b) tüzelőajtóval van ellátva, továbbá (p) köpenye vastag (g) samottbéléssel bír, (n) fedőlapja pedig vasból áll. Míg azonban az eddigi ilyfajta 70 kályháknál a rostély feletti tüzelőtér és az (1) füstelvezetőcső között nagy, szabad keresztmetszet volt, amelyen át a füstgázok aránylak rövid uton, a kürtőbe juthattak, addig jelen találmány szerint az 75 (e) tüzelőtérbe aránylag sűrűn egymással párhuzamos (f) légkeringőcsövek vannak beépítve, melyek a tüzelőtér keresztmetszetét annyira összeszűkítik, hogy a felszálló tűzgázoknak e légkeringőcsövek 80
