99832. lajstromszámú szabadalom • Faliék és eljárás ennek előállítására

Meg-jelent 11)114. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 99832. SZÁM. — XVI/a. OSZTÁLY. Faliék és eljárás ennek előállítására. Bence Gyula g-ép észmérnök Budapest, mint Rothmüller J. Fém- és Bádog-árugyár R.-T. budapesti cég: jogutódja. A bejelentés na,pja 1929. évi január hó 29-ike. Tárgyaknak, pl. faléceknek, elektromos vezetékeknek téglafalak előre megállapított helyein való megerősítésére rendesen ék­alakú fatuskókat, ú. n- fali ékeket hasz-5 nálnak. Ezeknek a már kész falba való beerősítése tetemes kőmívesmunkát igé­nyel, amennyiben a fatuskónál nagyobb méretű falrészt kell kivésni és a keletke­zett üregbe beillesztett faéket habarccsal 10 vagy gipsszel beerősíteni. Emellett facsa­varok beeresztésének lehetővé tételére a faéket meg is kell fúrni. A találmány ezeket a hátrányokat kikü­szöbölő fali éket javasol, melynek terje-15 delme az eddigi fatuskók terjedelmének csak tört részét teszi ki és emellett a meg­fúrást is feleslegessé teszi. A találmány lényegét szélein legalább helyenként egymással egyesített bádog-20 lemezpár alkotja, mely lemezek mindegyi­kébe, a szélek között, egy-egy anyacsavar­menetes rész van egymást fedezően besaj­tolva, úgyhogy ezek n,agyjában üreges csa­varjává egészítik ki egymást. 25 A lemezek szélei helyenként, vagy egész hosszban, a súrlódást növelő szervekkel (hornyokkal, dudorokkal, fülekkel) és a lemezek végei fel- vagy lehajlított szár­nyakkal lehetnek ellátva. Az összeerősítés 30 tetszőleges módon,, pl. ponthegesztéssel történik, azonban kellő számú borda be­sajtolása esetén a külön összeerősítés el is maradhat. A találmány szerinti fali ék két külön 35 lemez egyesítése útján állítható elő, de célszerűen egyetlen bádoglemezből készül, melybe a két csavarmenetes részt a lemez­hossz- vagy haránttengelyhez képest rész­arányosán besajtoljuk és azután a lemezt a symmetriiatengely körül egymásra haj- 40 lítjuk, úgyhogy a besajtolt anyacsavarme­netes részek egymást fedező helyzetbeke­rülnek. A mellékelt rajz a találmány szerinti fali éknek több megoldási alakját szem- é5 lélteti. Az 1. ábra a falba beerősített fali ék egyik megoldási alakjának oldalnézete. A 2. ábra felülnézete. A 3. ábra homloknézete. A 50 4. ábra a fali ék előállítási módját érzé­kelteti. Az 5—6., illetve 7—8. ábrák két további meg­oldási alakjának oldal- és felülnézetét tün­tetik fel, a lapszélek mentén besajtolt ha- 55 rántirányú bordákkal, illetve bemetszés és kihajlítás útján létesített fülekkel. Az 1—3. ábrákban feltüntetett fali ék két egymásra hajtogatott (1) és (2) bádog­lemezből áll, mely lemezekbe a (7) furatig 60 terjedő (3), illetve (4) anyacsavarmenetes rész van besajtolva. Ezek a részek egy­mást fedik, úgyhogy üreges (4) csavar­anyává egészítik ki egymást. Az (1, 2) le­mezek nem menetes harántéleinek csúcsai 65 fel-, illetve lefelé vannak hajlítva, miáltal a fali éknek a (8) falból való kihúzást meg­gátló (5), illetve (6) szárnyak keletkeznek. Az egymás fölé helyezett lemezeknek egye­sítése tetszőleges módon, pl. pomthegesztés 70 útján történik. Ha az éket nem két külön, hanem egyet­len lemezből készítjük, akkor a fali ék hosszának vagy szélességének kétszeresével bíró (1, 2) lemezből indulunk ki és ennek 75 haránt-, illetve liossz-symmetriatengelvélicz képest részarányosán egy-egy anyacsavar­menetes (3), illetve (4) részt sajtolunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom