99828. lajstromszámú szabadalom • Szekunder elektrolitikus cella
Megjelent 193Q. évi májvis hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99838. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Szekunder elektrolitikus cella. Mieres Limited London. A bejelentés napja 1929. évi április hó 26-ika. Angolországi elsőbbsége 1928. évi április hó 27-ike. A találmány a szekunder elektrolitikus cellák ama fajtájára vonatkozik, amelyeknél a töltés folyamán az anódon halogén elem vagy elemek képződnek, a katódra 5 pedig cink' vagy más fém rakódik le. A találmány célja a cellák ezen fajtájának tökéletesítése. A találmány szerinti szekunder cella fluor kivételével két vagy több különböző halogénelem sóit tartal[0 mazó elektrolitet használ fel, mely elektrolit a neutralitás savas oldalán van és oly katóddal van kombinálva, melyre a töltés folyamán cink vagy más fém rakódik le, míg az anód oly vezető elemet, pl. grafitot 15 tartalmaz, melyet az üzemi feltételek között az alkalmazott halogénezett elektrolit gyakorlatilag nem támad meg és mely széntartalmú szemcsékbe, mint pl. grafitszemcsékbe van ágyazva, melyeket ala-20 csony ellenállású és az üzemközben fellépő explóziós feszültségeknek ellenálló likacsos burok fogad be. A találmány szerinti szekunder cellában a széntartalmú szemcsék látszólagos térig-fogata az általuk körülvett vezető elemének többszöröse, pl. tízszerese. A találmány szerinti szekunder cella anódja csekély mennyiségű aktivált szenet is tartalmaz, az anód burokja pedig 30 azbesztszövetből van, mely esetleg szűrőpapírosból vagy nitrált szűrőpapírosból vagy azbesztpapírból való béléssel vagy bevonattal és az eléktrolittel szemben közömbös, a feszültségeknek ellentálló me-55 revítéssel van ellátva. Az anódburok merevítése célszerűen wolframdrótból vagy szalagból áll. A szemcsékbe ágyazott vezető anódelem egy vagy több szénrúdból áll, melyeket 40 esetleg több hozzáerősített szénkoronggal látunk el. A burok, mint említettük, azbesztből van, vagy azbesztet tartalmaz, mellyel közömbös anyagból való drótot szövés útján vagy más módon egyesítünk. Az anód célszerűen hosszúkás, pl. ellip- 45 szis alakú keresztmetszettel bír, mely a belső erőknek ellenáll. A találmány szerinti szekunder cella akként van berendezve, hogy higanynak a csapadékhoz való hozzáférését és a csapa- 50 dék amalgamozását biztosítja. A szekunder cella katódja az alább közelebbről leírt módon a tokba van beépítve vagy annak részét alkotja. A katód célszerűen lyukazott kiképzésű, hogy le- 55 hetővé tegye az elektrolit szabad keringését. A katód cink- vagy vasrudakból áll, vagy vasdrótokból vagy más alkalmas közönbös anyag drótjaiból készül és célsze- 60 rűen függélyesen, akként van elrendezve, hogy az anódot körülvevő kalitkát alkot. A katód célszerűen teljes egészében amalgámozott. Az említett kalitkát alkotó elemi részek 65 mindegyike két vagy több egymással öszszesodort vékony drótból áll. Végül a találmány szerint az elektrolithez nyomokban oly szert, pl. enyvet, aloét vagy csirizt adunk, mely a csapadéknak 70 fára emlékeztető alakulását megakadályozni törekszik. A mellékelt rajzok a találmány tárgyának példaképpeni megoldási alakjait tüntetik fel. Az 75 1. ábra az egyik megoldási alak függélyes metszete és résziben oldalnézete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának A—A vonala szerint, felülről nézve. A
