99819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny rétegek előállítására
Megjelent 193Q. évi májvis hó 15-én. 4 MAGYAR KIRÁLYI S^Bft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99819. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Eljárás fényérzékeny rétegek előállítására. Kalle & Co. A.-G. Wiesbaden-Biebrich. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 2-ika. Azt találtuk, hogy arilazidek segítségével, melyeket ismert módon pl. diazovegyületeknek nátriumaziddal való cserebomlása révén állíthatunk elő, fényérzé-5 keny rétegeket készíthetünk. E célból az arilazideket vízben vagy szerves oldószerekben, mint pl. alkoholban föloldjuk, s az oldatokat alzatra, pl. papírra vagy filmre visszük föl. Ha ilyen 10 rétegeket fénynek teszünk ki, akkor azokon a helyeken, ahol a fény behat, festőanyagok képződnek, míg a fénytől nem érintett helyek változatlanul maradnak, így tehát megvilágítás által negatív után 15 pozitív képet kapunk. A képek színe az arilazidek megválasztásától függ, s hatalmunkban van, bizonyos szubsztituensekkel biró arilazidek használata által minden lehető színben, így pl. sárga, barna, 20 vörös ibolyától feketéig terjedő árnyalatokban képeket előállítani. A színárnyalatokat és a képek valódiságát továbbá bázisoknak, savaknak vagy fémsóknak a fényérzékeny réteghez vagy 25 a mosófürdőkhöz való hozzáadása révén is befolyásolhatjuk. Az arilazideket kolloidok, pl. zselatin, kollodium és egyebek jelenlétében is használhatjuk. Alkalmazhatók továbbá azidek keverékei is. A réte-30 gekhez továbbá stabilizátorokat, mint pl. glukózét, borkősavat és ezek sóit és aromatikus szulfosavakat adhatunk. Megvilágítás után elegendő az el nem bomlott anyagnak vízzel vagy más alkalmas oldó-35 szerrel való egyszerű kimosása, hogy a képeket tartósakká tegyük. Példák: 1. Papirost diazoszalicilsav és nátriumazid cserebomlási termékének 3%-os semleges vagy gyengén alkáliás, vizes oldata- 40 val bekenünk, negatív alatt fénynek teszszük ki s az előállított képet vízzel mossuk. Barna, pozitív másolatot kapunk. Ha a fényérzékeny oldatot gyengén savanyúra állítjuk be, akkor sárgába játszó 45 másolatot nyerünk. 2. 2.5 súlyrész 4-azido-1.2-fenolkarbonsavat éppen szükséges mennyiségű nátronlúg hozzáadása mellett 50 térfogatrész vízben oldunk. Az oldathoz 0.8 súlyrész 50 bórsavat és 0.6 súlyrész borkősavat adunk. A részben kivált azidoszalicilsavat hígított nátronlúggal ismét feloldjuk. A kapott oldattal valamely papír zselatinrétegét átitatjuk. Negatív alatt való megvilá- 55 gítás s rákövetkező nedvesítés után barna árnyalatú képeket kapunk. A zselatinréteg átitatása helyett a 4-azidoszalicilsavat mint zselatinemulziót is fölvihetjük a papírra. 60 3. 2 súly rész 4-azido-l,2-fenolkar bonsavat 25 térfogat vízben ammóniák hozzáadása mellett oldunk és 0.5 súlyrész rézszulfátot adunk hozzá. A fellépő lecsapódást nátronlúg hozzáadásával ismét old- 65 juk. Ha ezt az oldatot baritpapírra kenjük, szárítjuk s negatív alatt megvilágítjuk, akkor pozitív képet kapunk, mely vízzel való kezelés után sárgásbarna árnyalatot mutat. 70 A 3. példa szerint előállított papírral, mely rézszulfát helyett 0.5 súlyrész cinkkloridot tartalmaz, ugyanolyan előállítási mód mellett ibolyásbarna árnyalatú képeket nyerhetünk. Ha a rézszulfátot ugyan- 75 olyan súlyú titánoxaláttal helyettesítjük, úgy hasonló módon vörösesbarna árnyalatú képeket kaphatunk. Ha rézszulfát helyett 0.7 súlyrész nikkelklorürt veszünk,