99785. lajstromszámú szabadalom • Oszloptő elektromos és más szabadvezetékek számára
Mey.jelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99185. SZÁM. — vn/g. OSZTÁLY. Oszloptő elektromos és más szabadvezetékek számára. Schaffenbergrer József vállalkozó Salzburg1 . A bejelentés napja 1929. évi julius hó 3-ika. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi augusztus lió 7-ike. * A találmány vasbetonból készült oszloptőre vonatkozik, amelyen a tulajdonképeni oszlop oldalt van megerősítve. A találmány szerinti oszloptő a többi, e téren ismeretes 5 oszloptőtől abban különbözik, hogy oly eljárás szerint készült, amelyet ugyan oszlopszerű testek előállítására már alkalmaznak, amely azonban oly oszloptő előállítására, melyen az oszlop oldalt van meg-10 erősítve, még nem volt használatos. Ez az eljárás a röpítési eljárás és a találmány szerinti oszloptő annyiban legegyszerűbb alakú vasbetoncső, amennyiben a cső belső felülete, a kásás betonmasszát 15 alakító röperők behatása alatt szabadon, vagyis merev forma nélkül készült forgási felület. A gyakorlatban eddig alkalmazott, döngölt betonból készült oszlopok hátránya 30 a nagy súly és a döngölés okozta egyenetlen és csekély sűrűség. Az utóbbi hátrány lehetővé teszi, hogy idővel, különösen a hőmérsékletváltozások behatása alatt repedések képződnek. Ezek a hátrányok a rö-J5 pített betonból készült oszloptőnél nem merülnek fel. A rajz a találmány szerinti oszloptőt két különböző kiviteli alakban mutatja. Az 1. ábra oldalnézetben, a iO 2. ábra keresztmetszetben egy egyszerű oszloptőt a rajta megerősített oszlop végével együtt mutat. A 3. ábra oldalnézetben, a 4. ábra metszetben és részben alaprajz-15 ban egy kettős oszlop mindkét lábát és az alsó oszlopvégeket tünteti fel. A röpített betonból készült testeknél szokásos fegyverzetet a rajz nem mutatja. Amint az ábrákból látható a (c) oszlop az (a) röpített betoncsövön oldalt van meg- 40 erősítve. Az 1. és 2. ábrákban az (a) csövön a (c) oszlop részére két (bl) ágy van kiképezve, amelyeket a beton röpítésekor a röpítőforma megfelelő kimélyítéseiben képezünk ki. A cső és az oszlop egymással 45 csavarok által vannak összekötve. Helyettük önmagában ismert módon kengyelek is alkalmazhatók. A 3. és 4. ábrában feltüntetett kivitelnél a röpített betonból készült (a) csövek 50 és a (c) oszlopok között külön készült (b2) betonbetétek vannak elrendezve. Hogy a 3. és 4. ábrákban feltüntetett kettős oszlopnál a feszített vezeték húzóerejét a talajba jobban átviliessük az (a) 55 csövek alsó végein (d) peremek vannak kiképezve, amelyeket a röpítéssel egyidejűleg képezünk ki és amelyek a vasbetonból készült (e) nyomótárcsák támaszaliént szolgálnak. E peremek és nyomótárcsák 60 a 3. és 4. ábrákban arra a feltett esetre vannak feltüntetve, hogy a csúcshúzóerő balról jobb felé tart. Megjegyezzük, hogy a röpített betonból készült oszloptőnek nem kell vastagabbnak 65 lennie, mint amekkora az oszlop vastagsága. Az oszloptő és az oszlop tehát közel egyforma vastagok lehetnek, úgy, amint azt a rajzon fel is tüntettük. Kísérletek azt mutatták, hogy az ily 70 oszloptő, azonos igénybevételre számítva, könnyebb, olcsóbb és amellett mégis szilárdabb, mint bármely ismert oszloptő, amelyen az oszlop oldalt van megerősítve. A találmány szerinti oszloptő különösen 75 villamos távvezetékek vezetékoszlopainál alkalmazható előnyösen.
