99661. lajstromszámú szabadalom • Rövidhullámos adóberendezés

31egjelent 1930. évi április hó 3 5-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 99661. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Rövid hullámos adóberendezés. Í Telefunken Gesellschaft für Drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi február hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 3-ika. A találmány rövid hullámos adóberen­dezésre vonatkozik, melynél az elektron­csövek kaskadba vannak kapcsolva. Hogy . igen nagy frekvenciájú és nagy teljesít-5 ményű rezgéseket állíthassanak elő, ed­digelé szükségképen több elektroncsövet egymással párhuzamosan kapcsoltak. Ily­módon azonban nem sikerült nagymér­tékű energiaerősítést elérni, mert az egy-10 mással párhuzamosan kapcsolható csövek száma az egyes csövek elektródáinak ka­pacitása miatt korlátozott. Ha több csövet egymással közvetlenül párhuzamosan kapcsolunk, úgy azok kapacitásai össze-15 adódnak, rigyhogy az összkapacitás vég­eredményben akkora értéket vesz fel, hogy igen nagy frekvenciák esetén a csövek kimenő körében túl kevés parallelellen­állást képez. 20 A találmány értelmében a végteljesít­ményt azáltal növeljük meg, hogy a végső erősítő fokozatokat egymástól elkülönít­jük és mindegyik végső fokozatot külön vezetékek útján a csőkaskad utolsóelőtti 25 közös lépcsőjével kötjük össze, mimellett e vezeték hossza úgy van megválasztva, hogy a rezgések minden végső fokozatot ugyanazon fázisban gerjesztenek. Azáltal, hogy az utolsóelőtti fokozatot az egyes 30 végső fokozatokkal elosztott kapacitással és elosztott önindukcióval bíró vezetékek­kel kötjük össze, elérjük, hogy minden egyes fokozat elektródakapacitásai, me­lyek koncentrált kapacitást képviselnek, 85 egymással párhuzamosan vannak kap­csolva. Minden végső fokozat egymással közvetlenül párhuzamosan kapcsolt elek­troncsövekből állhat, amennyiben csak az ily parallelkapcsolás a kapacitív viszo­nyokra való tekintettel megengedhető. 40 Ügy mint az egyes végső fokozatok ener­giahozzávezetése, bizonyos esetekben az energiaelvezetés is úgy rendezendő be, hogy minden egyes végső fokozat a vala­mennyi végfokozat közös fogyasztó köré- 45 vei egyenlő hosszú vezetékekkel legyen összekötve. A találmány szerinti kapcsolási elren­dezés példakénti kiviteli alakját az 1. ábra mutatja. Az (S) csőadóberendezés, amely 50 önmaga több cső kaskad-, illetőleg paral­lelkapcsolásából áll, nagyobb számú (El, E2, E3, E4) végső fokozattal úgy van ösz­szekötve, hogy az egyes végső fokozato­kat az (S) csőberendezés utolsóelőtti foko- 55 zatával összekötő vezetékek villamos hosz­szai egymással egyenlőek, vagyis, hogy valamennyi végső fokozat ugyanazon fá­zissal gerjed. A példakénti esetben tehát az (Íj, Pj,m; 12 , P1 ,m; 13 , P2 , m; l4 ,P2 ,m;) 60 utak egymásközt egyenlők. E vezetékeket célszerűen úgy képezzük ki, hogy a hullá­mok mint tovaterjedő rezgések vitetnek át. A végső fokozat az (A) antenna közös fogyasztó körével hasonló módon kiképe- 65 zett vezetékekkel van összekötve. A (kl, ql, n; k2, ql, n; k3, q2, n; k4, q2, n) itt is egymásközt egyenlő hosszúak és úgy van­nak méretezve, hogy az összes elágazó ve­zetékek összhullámellenállása egymás közt 70 egyenlő, úgyhogy reflexiók nem lépnek fel és így az átvitel a fogyasztókörre ked­vező. Az ilymódon elágaztatott energiaát­vitel önmagában ismeretes és megvalósít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom