99658. lajstromszámú szabadalom • Kisütőedény villamos rezgések egyenirányítására, erősítésére és gerjesztésére

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99658. SZÁM. — VIId/j. OSZTÁLY. Kisütó'edény villamos rezgések egyenirányítására, erősítésére és gerjesztésére. Telefunkeii Gesellschaft ftir Drahtlose Telegraphie m. t>. H. Berlin. A bejelentés napja 1929. évi január hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi március hó 31-ike. Villamos rezgések erősítésére és vételére javaslatiba hoztak külső ráeseléktródával ellátott csöveket. Hatékony vezérlés céljából a cső szerkezetét úgy képezték ki, 5 hogy a külső elektróda és az elektronokat emittáló fcatóda között a kapacitás lényegesen nagyobb, mint a katód és anód közötti kapacitás. E célból a katódát az üvegcső falához lehetőleg közel kell vinni, 10 úgyhogy az elektronokat emittáló részeket a vezérlő elektróda elektrostatikus mezeje erősen befolyásolja. Célszerű továbbá, ha a katódát nagy felülettel képezzük ki. Ugyancsak növelhető a vezérlő-15 hatás azáltal, hogy a kisütőedényt e célnak megfelelően alakítjuk. A találmány külső vezérlőelektródával ellátott kisütőcsövek speciális megoldására, vonatkozik. A találmány szerinti ki-20 sütőcsöveket az jellemzi, hogy eltérően az eddig ismert csövektől, egy és ugyanazon evakuált kisütőedényben egynél tölbb, elektronokat emittáló katód van elrendezve. Több ily emittáló felület elrende-25 zése növeli a külső vezérlő elektródával ellátott csöveik ,teljesítőképességét és azok sokoldalú alkalmazhatóságát teszi lehetővé. Az elektronokat emittáló felületek egymással össze lehetnek kötve, vagy egy-30 mástól külön is lehetnek választva. A találmány szerinti erősítőcső egyik kiviteli alakját az 1. ábra mutatja. Az (E) vacuumoső belsejében van elrendezve az (A) anódia, mely miint zárt henger van ki-85 képezve. Az anód körül, a 4 üvegfal közelében elektronokat emittáló, négy (KI, K2, K3) és (K4) fcatódriéisz van elrendezve. Ezek a fcatódrészek célszerűen izzószálaik. Mint a rajzból látható, az egyes (KI, K2, K3) és (K4) részek az edényen belül egy- 40 mással össze vannak kötve és pedig úgy az anódhenger felett, mint az alatt is, úgyhogy egymással párhuzamosan vannak kapcsolva és így az, edénybe esiak három drót vezet. A (Hl) ós (H2) csat lakó- 45 zásoik a katódrészeik fűtőáramát vezetik, míg (A) iaz anódesatlakozás. Az egyes katód részeknek a rajz szerinti összekötése folytán a feltüntetett cső lényegileg kételelktródáis cső, amelynél a katódfelület 50 meg van növelve, mert az elektronemissiót létesítő négy elem egymással párihuzamosan van kapcsolva. Az egyik közös hozzávezetés az anódhenger belsejében fekszik. 55 Az 1. áhriabeli elrendezés keresztmetszetét a 2. áibra mutatja, ahol szintén (KI, K2, K3) és (K4) az emittáló katódrészek, (A) pedig az anódhenger metszete. (E) az edény fala és (S) az edényt körülvevő ve- 60 zórelektróda, mely vagy közvetlenül van a kisütőedényen megerősítve, vagy pedig abban a készülékben van elrendezve, melyben a csövet használjuk. Az emittáló katódrészek számának megnövelése következe 65 tében' a cső összemissiója is nagyobb és ezen katód r észeik n elk az anódához és a cső falához, valamint ezáltal a vezérelektródáihoz viszonyított helyzete folytán a kisütőszery befolyásolása előnyös. Az ily 70 cső különösen alkalmas imiint végerősítő a drótnélküli telegráifia vevőállomásain, pl. mint a hangosan beszélő készülék csöve. Az 1. és 2. ábrákon feltüntetett kivitelnél az egyes katódméiszek a cső belsejében 75 egymással össze vannak kötve. Külön-