99651. lajstromszámú szabadalom • Fűtőcsöves túlhevítő, a fűtőcsősorok síkjában fekvő túlhevítőelemekkel

Megjelent 1930. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99651. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Fűtőcsöves túlhevítő, a fűtőcsősorok síkjában fekvő túlhevítőelemekkel. Schmidt'sche Heissdampf G. m. b. H. cég- Cassel-Wilhelmshöhe. A bejelentés napja 1928. évi augusztus hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi augusztus hó 20-ika. A találmány oly fűtőcsöves túlhevítőkre vonatkozik, melyeknél a csőszálakból álló túlhevítőelemek a fűtőcsősorok síkjában fekszenek és pl. egymáshoz képest lépcső-5 zetesen elrendezett gőzszekrényeken van­nak megerősítve. Ezen utóbbi túlhevítő­szerkesztési mód főleg azon előnnyel bír, hogy mindegyik sor túlhevítőelemei egy csoporttá vannak összefoglalva, melynek 10 megerősítőszervei könnyen hozzáférhetők, úgyhogy az elemcsoport könnyen be- és kiszerelhető mindaddig, míg súlya túl nagy nem lesz. Ez nagy átmérőjű kazánoknál következik be, melyeknél aránylag nagy-15 számú túlhevítőelem fekszik egy fütőcső­sorban. Főleg a nehéz elemcsoportok keze­lésének nehézségekre való tekintettel nem alkalmazhaták még eddig nagy kazánok­nál a lépcsőzetes kamraépítési módot, ha-20 nem két szomszédos fűtőcsősor elemeit több kis csoporttá foglalták össze, a gőz­szekrényekhez való csatlakozást pedig úgy foganatosították, hogy a nedvesgőz- és forró­gőzcsatlakozások felváltva soronként egy-25 másmellett fekszenek és mindegyik nedves­gőz- és forrógőzcsatlakozási sorban az egyes elemcsoportok csatlakozásai egymás előtt fekszenek. Ily módon ugyan aránylag köny­nyű elemcsoportokat kaptak, azonban azon 30 hátrányt kellett cserébe venniök, hogy a belül fekvő csatlakozásokhoz nehezen lehe­tett hozzáférni és hogy a túlhevítőcsövek­nek, két szomszédos fűtőcsősor között szük­séges, elhajlításai következtében úgy a 35 fűtőcsövek szabad keresztmetszetei, mint pedig a tűzutak is, melyeken a tűzgázok keresztüláramolnak, megszűkíttettek. Találmányunk megadja az utat arra, hogy miképen lehet ezen nehézségeket eí-40 kerülni, amennyiben lehetővé teszi, arány­lag könnyű elemcsoportoknak a lépcsőze­tes kamra-építési mód előnyeinek meg­óvása mellett való alkalmazását. Ezen cél­ból, a találmány szerint, a fűtőcsősorhoz tartozó túlhevítőelemek egymás előtt fekvő, 45 egymástól független, csoportokra vannak megosztva és oly módon vannak elren­dezve, hogy a túlhevítőelemeknek a gőz­szekrényekhez vezető csövei és ezeknek a gőzszekrényekhez való csatlakozószervei 50 valamennyien ugyanazon síkban fekszenek. Ezen újszerűen elrendezett elemcsoportok megerősítőszervei könnyen hozzáférhetők. A csoportok kényelmesen kezelhetők. A fűtőcsövek szabad keresztmetszete lehető- 55 leg nagy marad, úgyhogy a fűtőcsöveket jól lehet tisztítani, az elemsorok közötti széles szabad tűzutak pedig a tűzgázok akadálytalan keresztüláramlását teszik le­hetővé. 60 Az új túlhevítő építési módnak különö­sen előnyös foganatosítása, kivitelét nyer­jük, ha a nedvesgőzszekrényt és a forró­gőzszekrényt magát ismét lépcsőzetesen ké­pezzük ki és az egyik gőzszekrényt a má- 65 siknak belső sarkába helyezzük. A közé­pen ekkor két forrógőz- vagy két nedves­gőzfok van, míg a másik két fokkal ellá­tott gőzszekrény a belső szekrényt szög­alakúan átfogja. Emellett egy sornak két 70 csoportba megosztott elosztott elemeit igen kényelmesen és áttekinthetően lehet be­kötni és egyszerűen alakított, közfalak nél­küli, gőzszekrényeket nyerünk. A csatolt rajzokon a találmány tárgyát 75 képező új túlhevítő elrendezésnek két foga­natosítási példája van, lokomotív-kazánon alkalmazásban, feltüntetve. Az 1. ábrán a gőzszekrényeknek egy fűtő­csősoron keresztül vett függőleges metszete, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom