99639. lajstromszámú szabadalom • Varratkapcsolat bádogtáblákból álló tartályokhoz, főleg zöldtakarmányszilókhoz

Megjelent 193Q. évi április hó 15-én. . MAGYAR KIRÁLYI qKBnL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99639. SZÁM. — XVI/b. OSZTÁLY. Varratkapcsolat bádogtáblákból álló tartályokhoz, főleg zöldtakarmányszilókhoz. Rolf Ágost igazgató Ratingen. A bejelentés napja 1929. éri január hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi április hó 26-ika. A jelen találmány olyan tartályokhoz való varratkapcsolatra vonatkozik, melyek bádogtáblákból állanak és különösen olyan kapcsolatokra, melyek zöldtakarmányszilók 5 felépítésénél nyernek alkalmazást. A bádogtábláknak, melyekből a zöldtakarmányszilók állanak, úgy vízszintes, mint függélyes ütközéseit (varratait) eddig azáltal létesítették, hogy a bádogtáblák éleit de-10 rékszögben behajlították, úgyhogy szegélykarimák keletkeztek. Az egymás mellett és egymás felett elrendezett bádogtáblákat azután, tömítőcsíkok közbeiktatása mellett, csavarokkal, melyek ezeken a szegély-15 karimákon hatolnak keresztül, összeI'ogl illák. Takarmányszilóknál, anyag- és súlymegtakarítás céljából, aránylag vékony bádogtáblák alkalmazására van szükség. Minthogy a takarmányszilónak meglehetős nagy 20 méretei vannak, a vékony bádogtáblák alkalmazása folytán, olyan merevítéseket kellett használni, melyek, az egyéb üreges testeknél alkalmazott bordákhoz hasonlóan, a szükséges merevséget adták a szilónak. 25 Ezek a merevítések, szögvasak vagy effélék alakjában, a bádogtáblák karimás kapcsolatával építtettek össze. A bádogtáblák széleinek behajlításakor bizonyos nehézségek léptek fel, minthogy a bádogtábla, 80 ezeken a helyeken, egyrészt a megmunkálási művelet folytán, gyengíttetett és másrészt az ilyen derékszögben behajlított karimák közt fekvő tömítőcsíkok nem tették lehetővé a szilónak olyan eltömítését, ami-35 nőre, a sziló tartalmának épségben tartása céljából, szükség volt. Ezek a hátrányok, a jelen találmány szerint, azáltal szüntettetnek meg, hogy itt a bádogtáblák, főleg a függélyes ütközési helyeken (varratokban) egymást laposan át- 40 fedik és tömítőcsík, valamint a hosszvarrat külső oldalán végignyúló profilvas közbeiktatása mellett, csavarokkal vagy effélékkel köttetnek egymással össze. Profilvas gyanánt, célszerűen olyan U-vasat hasz- 45 nálunk, melyet az összekötő szervek (csavarok), gerinclemezével, a varrat külső oldalára szorítanak. Az U-vas, ily módon, merevítő bordát képez, úgyhogy aránylag vékony bádoglemezek nyerhetnek itt alkal- 50 mazást Azonkívül, a varrat belső oldalán, a külső profilvasnak megfelelő lapos vasat szorítunk a varratra az összekötő szervek segélyével, mely laposvas, a vízszintes ütközeséken (varratokon) túl kinyúlva, az 55 alatta, ill. felette fekvő bádogtáblákkal csavarok vagy effélék útján köttetik össze. Ily módon az egymást laposan átfedő bádogtáblák sarkainak erőteljes merevítése következik be. 60 A találmány, példaképen, a mellékelt rajzon van bemutatva és pedig az 1. és 2. ábra a hosszvarratikapcsolaítj hosszmetszetének két része és a 3. ábra annak keresztmetszete. 65 A rajzon (3. ábra) (1) és (2) jelöli a bádogtáblákat, melyekből a sziló készül. Ezek a bádogtáblák egymást laposan átfedik, tehát itt nincs szükség arra, hogy a bádogtáblák széleit, mint az ismert foga- 70 natosítási példáknál, derékszögban felhajlítsuk, hogy az ismert, karimás kapcsolatokat létesítsük. A (4) tömítőcsíkok közbeiktatása mellett az (1) és (2) bádogtáblákat a (3) csavarokkal szorítjuk egymáshoz. 75 Az ilyen ütközésnek, ill. függélyes hosszvarratnak külső oldalán (5) U-vasat rendezünk el, melynek gerincén a (3) csa-