99597. lajstromszámú szabadalom • Javítások hőszigetelő építőköveken

Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99597. SZÁM. — VIII/a. OSZTÁLY. Javítások hőszigetelő építőköveken. Syndicat des Brevets Bloc Athermane Knapeu Paris. A bejelentés napja 1929. évi január hó 24-ike. Közismertek az ezidőszerint használatos könnyű falszerkezetek hátrányai, melyek következtében a csekély vastagságú falak nem védik kellőleg a helyiség bel-5 sejét a külső légköri változások és nedvesség ellen, ezenfelül a meleg veszteséget belülről kifelé nem akadályozzák meg eléggé. Ezen hátrányok kiküszöbölése céljából 10 felmerültek oly értelmű javaslatok, hogy oly kövek használandók, melyek telítve vannak likacsokkal és azonkívül könynyebbek és olcsóbbak, mint a fali tégla légpárnával vagy anélkül. Azonban ezek 15 a likacsos kövekből épített falak alá vannak vetve anyaguk fokozott melegátbocsátó tulajdonságának. Ezek a csekély vastagságú légpárnák vagy az építő tömbökben használatos sokkal nagyobb üre-20 gek, dacára az üregek kiképzési alakjának, nem nyújtottak kielégítő eredményeket. Ennek az oka abban található, hogy a levegő kalorikus tehetetlensége nem volt fenntartható, minthogy a levegő 25 molekulák minden légköri változás beálltával az új levegő-sűrűséghez és páratartalomhoz igyekeznek alkalmazkodni. Jelen találmány tárgya mindazon építőtömbök szerkezetének megjavítását cé-30 lozza, melyek mészhabarcs, cement, hydraulikus mész, bitumen stb. hozzáadásával téglatörmelékből, salakból, hamuból vagy bárminő más anyagból nyerhetők ós amelyek légpárnákkal vannak 35 óllátva. Ezen javítások főleg az egyes légpárnák elrendezését és alakját illetik, hogy azok ellenállását térfogatukhoz viszonyítva az anyag fajlagos hőátbocsátó képességével szemben a kalorikus tehetetlenség maximumára (legmagasabb fokára) 40 növeljék. A mellékelt rajzon a találmánynak két lényeges alakja van példakép feltüntetve. 1. ábra egy javított tömb nézetét mutatja, a 45 2. ábra ugyanazt a tömböt A—A vonal szerinti függőleges hosszmetszetben, míg a 3. ábra B—B vonal mentén vett függőleges keresztmetszetben ábrázolja. A 4. ábrán egy több tömbből összerótt fal- 50 szerkezet látható részben metszetben és végül az 5. ábra a tömb-kiképzés egy változatát tünteti fel. Az 1., 2. és 3. ábrákból látható, hogy 55 az (1) tömbszerkezeten, amely amint már leírtuk, mészhabarcs, cement, hydraulikus mész vagy bitumen felhasználásával téglatörmelékből, salakból vagy hamuból stb., továbbá ágyából, üvegből, homokkőből, 60 vagy bármely más égetett anyagból készíthető, — az egész vastagságán keresztül és ennek következtében az egész építési magasságod5

át üregek húzódnak végig, melyek a külső (a) és a belső (b) fal- 65 felületek között meghatározott sorokba vannak rendezve. Az üregek felülete és térfogata oly módon van megállapítva, hogy a két falfelület között szabályosan folytatólagos sorokat képezzenek. 70 Példának okáért a rajzon feltüntetett tömb teljes szélességében elosztott üregeknek öt sora van kiképezve és pedig a külső falszinthez legközelebb eső két sor üreg (2) teljes magasságában hengeralakú, csak 75 felül szűkül össze, ahol köralakú nyílása a tömb felső lapjára torkollik. A következő három sor üregei ovális keresztmet-